Szicília hódítói mindannyian nyomot hagytak a sziget kultúráján, építészetén, ebből adódóan nagyon sokrétű és felettébb érdekes. Az ősi építmények, az ókori Szicília sok látnivalót kínál. Több ókori római villa, szobrok, mozaikok maradtak ránk. A királyság első időszakára jellemzően királyi megrendelésre készültek az alkotások és épületek. Egészen elképesztő módon keveredik az itáliai építészet az arab díszítésekkel és a román szobrászattal.
Az antik városok romjait elsősorban Agrigento-ban, Heraclea Minoa-ban és Imera-ban nézhetjük meg. Palermo-ban járva megtekinthetjük a Királyi Palotát és a Capella Palatina-t, mely Szent Péternek emelt palota kápolna, továbbá Európa egyik legnagyobb színházát is láthatjuk a városban, a Teatro Massimo-t. Segesta-ban, Selinus-ban és Agrigento-ban járva gyönyörű templomokat láthatunk, továbbá a Cefalúi Katedrális az egyik legszebb, melyet még II. Roger építtetett. Katedrálisokat láthatunk még Messinában, Cataniában és Monreale-ban a Cattedrale di Monreale-t, melyet II. Vilmos építtetett. Várakat is láthatunk a térségben, legnagyobb a Castello Euralio, mely a siracusai erődítmény, de ebben a városban van a Castello Maniace is, továbbá láthatunk még várakat Cataniában a Castello Ursino-t, Augustában és Milazzóban. Notóba és Ragusába látogatva a barokk építészetet csodálhatjuk meg, melyhez a helyi vörös homokkőt használták fel.
Szicília művészei között akadtak világhírűek. Itt született a híres szobrász, Tommaso Geraci. Zeneszerzők közül szicíliaiak voltak Vincenzo Bellini és Alessandro Scarlatti. Leghíresebb írók és költők voltak, Luigi Pirandello, Giovanni Verga, Salvatore Quasimodo és Gesualdo Bufalino. A híres Szicíliai Iskola elején jött létre, mely megfelelő műveltségi mércét állított a későbbi korok számára.
Mai napig léteznek hagyományos bábszínházak, melyek kézzel gyártott marionett bábuk segítségével a régi Roland-énekeket mesélik el. Ugyanezeknek a Roland-énekeknek a jeleneteit fedezhetjük fel a régi szamárkordék díszítése képpen.
Amennyiben Cataniába látogatunk igen érdekes lehet, hiszen a város alig 30 kilométerre van az Etnától. Érdekes, ahogy a fekete láván kihajtanak a növények, főként a citromfa ad érdekes kontrasztot. Az utolsó nagy kitörés a XVII. században volt. Nagy kitörések hozzávetőlegesen négyszáz évente vannak, de a földrengések gyakoriak, melyek igen jelentős károkat okoznak a városban.