Róma utazás

Kihagyhatatlan élmény megkóstolni a Város leghíresebb fagylaltját vagy a Trastevere negyed egyik hangulatos trattoriájában meginni egy cappuccinót (a gasztronómiai kínálat lépten-nyomon kísértésbe ejti a látogatót. Családias vendéglőktől kezdve 3-Michelin csillagos étteremig széles a kínálat). Egy kávézó teraszánál keresve sem találhatnánk alkalmasabb helyet a bámészkodásra. Róma pompás lakói hangosan, hevesen gesztikulálva, büszkén haladnak el az asztalunk előtt. A feltűnő ékszereket, a kasmírt és a méregdrága designer darabokat olyan természetességgel viselik, mintha ebben születtek volna. Míg ráérősen kortyolgatjuk illatos kávénkat, élvezzük a hamisítatlan római dolce vitát és stílust.

Azt mondják, az olaszok fizetésük nagy részét öltözködésre költik. S bár lehet, hogy ez költői túlzás, azért az tény, hogy stílusosan tudnak megjelenni, és ez nem csak a ruhákra vonatkozik. Egyszerűen a vérükben van a lezser elegancia.

Ezért sokan – ha már itt járnak – útba ejtik a híres divattervezők üzleteit is, melyekből bőséges választék várja az olasz divat szerelmeseit a Piazza di Spagna mellett, a Via Condottin (Prada, Gucci, Dolce & Gabbana, Bulgari, Ferragamo, és Valentino) vagy a Via Borgognonán („Fendi Street”). 2005-ben a Fendi egy egész üzletházat nyitott a közeli Largo Goldonin – persze hol máshol, mint egy XIX. századi palazzóban? Persze olcsóbb, de szintén jó minőségű ruhákat másutt is kapunk, sőt, akár még piacokon is mazsolázhatunk, biztosan találunk egy-két jó darabot. Ne lepődjünk hát meg a rómaiak e stílus iránti vonzalmán, hiszen ha jobban visszagondolunk, az olasz csizma – s benne Róma – mindig is a művészet és a kultúra bölcsője volt, ahol a legbőkezűbb patrónusok jóvoltából a legnagyobb művészek éltek és alkottak, s mint ilyen, Olaszországban szinte már kötelező a dizájn, a finom anyagok, a stílus iránti rajongás.

Persze hogy az emberek többsége mégiscsak e világhírű nevezetességek miatt érkezik az olasz fővárosba, melyeket az életben egyszer mindenképpen látni kell! De azok se keseredjenek el, akik már sokadszori visszatérők, mert Róma annyi csodát rejt, hogy azok felfedezésére egy élet sem elég. Róma legjellegzetesebb védjegye a Colosseum ellipszise, az amphiteátrumé, amit a világon mindenütt ismernek. A híres épületet 2007-ben ’A világ hét új csodája’ közé választották, s bizony nem véletlenül! De nagyon híres a Via Appia vagy az Argentína tér épületegyüttese is. Róma szívében találjuk a Forum Romanumot, mely templomaival, középületeivel és diadalíveivel az ókorban a Város legfontosabb köztere volt. Az Angyalvár fenséges tömbje izgalmas, borzalmas és évezredes történeteket mesél, miközben falai között bolyongunk. Az ókori Pantheon nem csak építészetileg érdekes, de több hírességet is eltemettek falai között, feltétlenül érdemes megnézni, ahogy az évezredek során mindig megújuló Capitoliumot is csodálatos múzeumaival, illetve a romantikus Spanyol-lépcsőt, ez utóbbi a nyári hónapokban szebb látványt nyújt virágzó azáleáival.

A Vatikán önálló államként működik az Örök Városban, ahonnan a pápa (Róma püspöke, a katolikus egyház feje) kormányoz. Legfontosabb látnivalói a Vatikáni múzeumok, a Szent Péter bazilika és a Szent Péter tér. A világ egyik legszebb és leghíresebb kútja is Rómában van, ha itt járunk, kötelező útba ejteni a Trevi-kutat. A Város egyik leghíresebb köztere a Piazza Navona, mely hangulatos éttermekkel, kávézókkal, gyönyörű kutakkal és izgalmas, szellemes történetekkel teli palazzókkal van körbevéve. Az egykori munkásnegyed, a bohém, hangulatos Trastevere mára a turisták egyik kedvelt úti célja lett, ha itt járunk, semmiképpen ne hagyjuk ki valamelyik kockás terítős ristorantét. De ez csak tíz fontos nevezetesség, Róma azonban egy életre is elegendő titkot rejt, ha már a fent felsoroltakat kipipáltuk.

A Colosseum az örök város jelképe, az ókori Róma óriási méretekkel rendelkező amfiteátruma. Alaprajz szerint két görög színház összeillesztésének az eredménye ez az ókori római találmány. Az aréna ellipszis alakú, melyet több emeletnyi magasságú ülőhely övez. Itt helyezkedett el a nézőközönség, hogy a látványosságokat szemlélje. A Colosseum i. sz. 80-ban épült fel Vespasianus császár ideje alatt. A császár utóda, Titusz avatta fel. Teljes befejezésére Domitianus uralkodása idején került sor. A monumentális építmény gladiátor- és állatviadalok színhelyéül funkcionált. A közel kétszáz méter hosszú és ötven méter magas építmény elképesztő tömeg befogadására volt alkalmas.

Vespasianus császár elsősorban a rómaiak kiengesztelése érdekében kezdett bele az építkezésbe, mely nyolc év alatt el is készült. A Colosseum helyszínéül Nero hatalmas mesterséges tavának területét választotta. Az építkezés nagyon rövid időt vett igénybe ahhoz képest, hogy az akkori építészeti technológiák mit tettek lehetővé. A ránk maradt épület alapján feltételezhető, hogy négy különböző építtető végezte egy időben a munkálatokat, mert vannak különbségek, melyek erre utalnak. Felépülését követően i. sz. 523-ig használták a Colosseumot. i. sz. 404-ben volt az utolsó gladiátor viadal, amikor Theodosius megszüntette ezeket a rendezvényeket. Ezután már csak cirkuszi játékokat rendeztek. 508-ban volt egy hatalmas földrengés, melynek eredményeképpen a küzdőtér beomlott, a felújítás hatalmas összegbe került, és a játékok megrendezését sem vállalta már senki a költségek miatt. Így az utolsó cirkuszi játék a Colosseumban 523-ban zajlott le. Ezután az építmény elhagyatott volt egészen a középkorig, amikor is lakónegyednek használták, főként a védettsége miatt.

A XIV. és XV. században rengeteg építőanyagot hordtak el a Colosseumból, többek között Róma falainak és a Vatikán építéséhez. Később templomok és paloták építéséhez is felhasználták a köveket. A keleti rész a XVIII. század elején omlott le egy nagy földrengés alkalmával. A régészeti és restaurációs munkálatok a XIX. század elején kezdődtek és még a XX. század végén is folyamatban voltak. A feltárás alkalmával vált világossá, hogy milyen kiterjedt földalatti folyosórendszere volt a Colosseumnak a küzdőtér alatt. Itt voltak a vadállatok ketrecei, gladiátorok helységei, raktárak, stb. Egy olyan rendszert építettek ki, hogy a vadállatokat emelő segítségével juttatták a küzdőtérre, ezzel tökéletes biztonságot nyújtva a nézőknek és a szervezőknek. A biztonság valóban tökéletes volt, amikor a vadállatok az arénában voltak, akkor védőkerítést tettek a nézőtér elé, melyek tetején görgők voltak, hogy még véletlenül se tudjanak az állatok felmászni, és így a közönség soraiba férkőzni, továbbá az aréna körül szervízalagút volt és fülkék. Az alagutat valószínűleg vízzel árasztották el, ezzel is megakadályozva az állatok átjutását, a fülkékben pedig íjászok őrizték a tökéletes biztonságot.

A Colosseumban, a kegyetlen látványosságokon kívül, vízi színjátékokat is tartottak. Elárasztották az aréna területét vízzel, eredeti hajómodelleket készítettek, és ezek segítségével elevenítették fel a híres tengeri csatákat. Mondhatjuk, hogy a Colosseum volt az ókori Rómában, a legnagyobb volumenű rendezvények helyszíne.