Jordánia Petra utazás

Petra utazás last minute olcsó akciós nyaralás üdülés

Kollégánk hetente vitt csoportokat mint idegenvezető Petrába, utána a Wikipediában írta meg ezen helyről a szószedetét. Ez az eredeti írás, ha valahol ugyanezt olvassák, azt innen másolták.

Petra romváros nevének eredete

A város eredeti neve erősen vitatott. A hagyomány szerint Kr. e. 1000 előtt az Ézsau leszármazottainak tartott edomiták éltek a környéken. A vidék bibliai neve Edóm, melynek jelentése „vörös”. Petra görögül sziklát jelent.

Petra romváros Jordániában

A sivatag sziklái között megbúvó egykori karavánközpont egy arab néptörzs, a nabateusok virágzó fővárosa volt. Petra Kr. e. 200 – Kr. u. 100 között élte virágkorát.A nabateusok a kőfalakból faragták ki elegáns, monumentális épületeiket, templomaikat, fürdőiket, házaikat és sírkamráikat. Tökélyre fejlesztették fazekas, kőfaragó és ciszternaépítő tudományukat. A sziklák között fakadó patak vizét ötletes felszíni és föld alatti csatornákból és víztározókból álló rendszerrel vezették a városba, hogy a rendelkezésre álló víz minden cseppjét megőrizzék. A sziklából kifaragott város romjai, hatalmas sírtemplomai és varázslatos természeti környezete egyedülálló komplexumot alkotnak. A modern turizmus az 1930-as években kezdődött, ekkoriban épültek az első szállodák, néhány éppen a romvárosban, közvetlenül a római színház mellett. Petra hatékonyabb turisztikai hasznosítása érdekében 1968 és 1985 között a jordán kormány kiköltöztette a területről a beduin lakókat, akik Petra sziklaüregeit lakásként használták korábban. Ma e törzs tagjai a Vádi Músza falvaiban élnek, nagy részük éppen Petrában dolgozik idegenvezetőként vagy rendőrként. A város csodáit látni vágyók számát tovább növelte, hogy a romváros 1985 óta az UNESCO kulturális világörökség része. Az 1980-as évek végén a Petra felé vezető úton, a Sziq bejárata előtt egy látogatóközpontot létesítettek, és sorra épültek a modern szálláshelyek, részben luxusszállodák Petra közelében. 2007. július 7-én Petrát a A világ hét új csodája közé sorolták.

Érdekességek és látnivalók Petrán

Vadi Musza (Mózes völgye). Biblia szerint Mózes itt fakasztott vizet a sziklából a szomjazó zsidóknak, akik a Kánaán felé vándoroltak. A völgy homokkőből épül fel, a sziklában található ásványi anyagok a kőzet felületén kioldódnak és különböző színűre festik. A domináns rózsaszín, vöröses színt a vas, a sárgát a kén, a zöldet a réz, a fehéret az agyag, a szürkét és feketét a magnézium váltja ki. Ott, ahol sziklás völgy kiszélesedik, 34 monumentális és 600 egyszerűbb sírt, továbbá sziklába vájt lakóházakat és oszlopos szabadtéri szentélyeket, áldozati helyeket építettek. A városban mintegy 800 történelmi emlékmű van. Ezeken az építményeken nabateus, görög és római stílusjegyeket fedezhetünk fel.
Nabateusokról igen keveset tud a világ, írásos emlékek csak más népektől maradtak fent róluk az utókor számára.

Lássuk csak sorjában, hogy miket is fogunk látni, ha Petrába látogatunk
Busszal vagy autóval megérkezünk egy nagy parkolóba. A Turista Centrum, azaz The Visitor Center a bejárat. Itt találhatunk WC-t, kávézókat, bódékat, ahol mindenféle ajándékokat, illetve enni-inni valót tudunk venni. Utunk folyamatosan lefelé fog haladni egészen a Királysírokig. Az út apró-köves, murvás, kavicsos, ezért papucsban nem érdemes mennünk, mert csúszik.

Dzsin sziklák, Obeliszk Sír és a Triklinium

A petrai utazó a Látogatóközpont bejáratától balra megpillanthatja a petrai lóistállókat, majd kb. 300 méterre jobbra először Dzsin sziklák elnevezésű három óriás-sziklatömbhöz érkezik meg. A Dzsin sziklák állítólag áldozati helyek voltak. Dzsin sziklák után az út baloldalán található az Obeliszk Sír a Trikliniummal. Az Obeliszk Sír egy csodálatos emlékmű amely egyiptomi hatást mutat. A Triklinium egy szoba három lócával, melynek célja – nabateusok szerint – a szent ünnepek megünneplése volt, amely minden évben helyet adott a halottak tiszteletére rendezett ünnepségnek.

Siq
Egy tektonikus mozgás eredményeként létrejött kanyonszerű képződmény. Nem víz vájta ki, mint sokan azt hiszik. Siq mindkét oldalán vízvezetéket láthatunk. Az egyik oldalon lévőt a nabateusok míg a másik oldalon lévőt a rómaiak építették.
Némely helyen a Siq szélessége csak 2 méter és magassága meghaladhatja a 80 métert is. A Siq kb. 1200 méter hosszú. Az utunk során több olyan kőbe vésett szobrokat, jeleket láthatunk, ami arra utal, hogy az oda látogató idegenek emléket állítottak isteneiknek. Az egyik legnagyobb és a legjobb minőségben fennmaradt egy az út bal oldalán látható teve egy tevepásztorral.

Kincsesház

A Szik (más írásban: Siq) szurdok végénél áll a leghíresebb petrai épület, a 40 méter magas, 25 méter széles hellenisztikus stílusú Haznet al-Faraún (Fáraó kincstára), görög mitológiai jeleneteket ábrázoló féldomborművek láthatók a homlokzatán. Faragványok és frízek is díszítik ezt a csodálatos építményt.  A teljes épület nagyszerű állapotban maradt fenn, kivéve az urnát, amely szétesett, amikor a beduin pásztorok meg akarták szerezi a fáraó elrejtettnek vélt kincsét. Az építésének ideje még nem meghatározott. A hagyomány szerint az épületet III. Ramszesz építette de a nabateus király, III. Aretász sírboltja is lehetett.

Homlokzatok utcája

Ha szemben állunk a Kincsesházzal és jobbra indulunk el, akkor a Homlokzatok utcáját pillanthatjuk meg utunk bal oldalán. Érdekes, de itt mindig fúj a szél, mert olyan szűk és a magas a bejárata. Ezen a helyen több mint 40 nabateus sír található egymás mellett és felett. A káprázatos oromzatok az asszír építészet jellegzetes elemei. Az első sírban (67-es) a sírkamra szokatlan módon az emeleten található. Az alacsony bejárati folyosó jól mutatja, mennyire föltöltődött a völgy szintje, az évszázadok során az áradások által lemosott törmelékkel.

Színház
A megkapóan idő marta Színházat a nabateusok (és nem a rómaiak) vájták ki a hegyoldalból 2000 évvel ezelőtt. Építése során sok korábbi sírkamrát és természetes üreget vágtak keresztül. A 45 soros nézőtéren eredetileg 3000 ember fért el. A rómaiak nem sokkal Petra 106-os elfoglalása után helyreállították a színházat. A kibővített nézőtéren a város lakosságának majd 30%-a (kb. 8000 fő) elfért. A 363-as földrengésben a színház súlyosan megrongálódott. Az épület egy részét lebontották és köveit felhasználták a város más részeinek helyreállításához.

Királysírok
A Színház után jobbre fent láthatjuk meg a Királysírokat. Petra gazdagságát leghatásosabban a sírok sziklába vágott homlokzatainak nagyszerűsége jelképezi. Egymás mellett láthatjuk itt az Asszír Birodalom, a Babiloni és a Római Birodalom építészetének stílusjegyeit. A legpompásabbak közé tartozik az hat Királysír („Uneisu-sír”, Urna-sír”, „Selyem-sír”, „Korinthoszi sír”, „Palota-sír”, „Sextius Florentinus sírja” ) csoportja, amelyet a színháztól északra eső szikláknál találunk. Az első királysír – „Uneisu sírja” – a színházzal szemben található. Uneisu II. Safialt királynénak, IV Aretasz feleségének a főminisztere volt. Az „Urna-sír” bejáratát – amely egy roppant mély, 17 méteres belső térbe vezet – négy viharvert oszlop szegélyezi. A sír előtti tágas udvart mindkét oldalán ötoszlopos kolonnád határolja. A „Selyem-sír” nevét a homlokzat homokkő anyagát csíkozó vörös, rózsaszín, fehér és szürke színárnyalatok selymes hatása után kapta. A „Korinthoszi sír” egykor éles metszésű oszlopai mára szinte visszaolvadnak az eredeti sziklafalba. A „Palota-sír” széles pilaszterekkel tagolt homlokzata egykor három szint magasságú volt és egy római palotához hasonlított. A sírok a 2.–3. századból valók. Pár száz méterrel arrébb (északkeletre) található „Sextus Florentinus” sírja. Arábia tartomány római kormányzójának síremléke 126-130 között épült. A kormányzó érdemeit előszámláló felirat máig olvasható a bejárat felett. A Királysírokkal szemben a völgy bal oldalán nagyon jó kávázókat találhatunk, eszméletlen szép panorámával. A völgyben a világ talán legszebb WC-it meg kell látogatni (ingyenes) ha kell WC-re mennünk , ha nem. Hogy miért? Menjen ki és meg fogja látni, hogy miért, ilyet még sehol nem láttunk.

Az egykori városközpont
Tovább megyünk a Királysíroktól és az út 90 fokkal balra fordul. Ekkor jutunk el az a városközpontba. A rómaiak által épített oszlopsor kísér végig utunkon. 300-400 méter után bal oldalon pillanthatjuk meg Kaszr el-Bint Faraún Főtemplomát. Ezt a főtemplomot a nabateusok főistenei Dusára és al-Uzza tiszteletére emelték az 1. században. Széles lépcsősor vezetett az előcsarnok márványoszlopaihoz, vakolt, belső falait visszafogott festéssel díszítették. Mai elnevezését („a fáraó lányának erődje”) a beduinoktól kapta. A templom romjaitól nyugatra kapott helyet a mai múzeum.

Kolostor – ed-Dejr
Petra központjától északnyugatra, egy domb tetején, ahová a sziklából kifaragott lépcsőn juthatunk fel, emelkedik az úgynevezett „Kolostor” (ed-Dejr), amelynek homlokzata 47 méter széles és 40 méter magas.

A Fáraó kincstárára (Haznet al-Faraún) emlékeztető kétszintes, nyolcoszlopos homlokzata fölött a kupola tetején kis dísztorony magasodik. Sokan keverik a két helyet, szinte nem is tudják felfedezni a különbségeket. Az Kr. u. 2. századi épület belső tere egyetlen négyszögletes, teljesen dísztelen helyiségből áll, amelyet egy fülke zár le. Monumentális méreteivel, elszigetelt fekvésével fenségességet és nyugalmat áraszt. Fő nevezetességei a homokkő falak színes csíkjai, amelyek a felületet mintás selyemkelméhez teszik hasonlóvá. Egyes kutatók szerint a 106-ban elhunyt nabateus király, II. Rabbel sírja lehetett, majd a középkorban szerzetesek, később remeték foglalták el. Más tudósok úgy vélik, hogy templom volt, vagy olyan szent hely, ahol a városlakók időről időre összegyűltek valamely istenség, vagy uralkodó tiszteletére. A sziklák külső oldalára épített régi lakóházakat elpusztították a földrengések és az erózió.

Szabályok a Petra romvárosban történő látogatás során

• Őrizze meg a jegyét a Petrában tartózkodás teljes időtartama alatt.
• Egyszeri belépésre jogosít fel a jegy az adott napon, és nem vonatkozik az esti és éjszakai különleges rendezvényekre. 
• Tilos köveket vagy sziklákat hazavinni.
• Tilos graffitizni vagy bármely egyéb módon megkárosítani a romvárost. 
• Naplemente előtt el kell hagyni Petrát, az ottalvás tiltott. 
• Esős napokon fokozott elővigyázatossággal közelítsük meg Petrát. 
• Maradjunk a kijelölt útvonalon. 
• Ne menjünk a sziklák és az utak szélére, nehogy megcsússzunk vagy leessünk valahonnan. 
• Ne másszunk fel a sziklákra.
• Ha valakit lefotóznánk, kérjünk előtte erre engedélyt. 

Frissítve: 2023. szeptember 15.