Muszlim Jeruzsálem

A muszlimok számára Jeruzsálem fontos vallási emlékhely. Jeruzsálem óvárosában a Templom-hegyen áll az Al-Aksza mecset, vallásuk harmadik szent helye Mekka és Medina után. Mohamed próféta azt vallotta, hogy e városban voltak az őt megelőző próféták, ezért eleinte parancsára Jeruzsálem felé fordultak az imádkozó (ma Mekkára tekintő) muszlimok. Hitük szerint Mohamed próféta innen emelkedett fel a mennybe arról a szikláról, amelyen Abrahám kínálta áldozatul a fiát (az ő hitük szerint nem Izsákot, hanem annak féltestvérét, Izmaelt). A Templom-hegyen lévő Sziklatemplom állít ennek a helynek emléket.

Mivel a júdaizmus a megváltást a harmadik, szintén a Templom-hegyen álló templom újraépítésével hozza összefüggésbe, ezt sokan az iszlám és a júdaizmus közti feloldhatatlan ellentétnek tekintik. Más, mérsékeltebb zsidók szerint a harmadik templomot nem emberi kéz fogja felépíteni, ezért a két vallás között nincs kibékíthetetlen ellentét.

Izrael állam politikája elsődlegesen egész Jeruzsálem megszerzésére irányul, de a Templom-hegyhez a jelek szerint nem nyúlnak, ennek oka lehet, hogy a harmadik templom kapcsán a júdaizmusban nincs egyetértés. Egyes szervezeteknek, mint például a Templom-hegy és Izrael Földje Hívői-nek nyíltan deklarált célja a mecset lerombolása és a helyén a Harmadik Templom felépítése, de az ő népszerűségük a mai Izraelen belül csekély. Szélsőséges judaista személyek és csoportok rendszeresen kísérletet tesznek az Al-Aksza mecset aláaknázására, felrobbantására, őket az izraeli rendőrség és igazságszoltatás köztörvényes bűnözőként, de nem terroristaként kezeli.
A palesztinok hevesen tagadták(-ják), hogy létezett valaha is zsidó templom. Íme néhány közelmúltbeli kijelentés palesztin vezetőktől:

"A zsidóknak soha nem volt kapcsolatuk Jeruzsálemmel."
"Az ókorban nem éltek zsidók Izraelben."
"Soha nem létezett templom Jeruzsálemben."
"A Templom nem Jeruzsálemben állt, hanem Nabluszban."

Sziklamecset

A szikla, a Mórija hegy egy darabja, ahol Ábrahám feláldozni készült fiát, Izsákot Jehovának, s ahol ezer évvel Krisztus előtt Salamon király az első templomot építtette, amelyet Kr. e. 588-ban leromboltak. Jézus már a Nagy Heródes által építtetett nagyobb templomot láthatta. Heródes templomát a ma is ott álló sziklára építették. Ezen a helyen történt Mária megtisztulása, amikor is az öreg Simeon a kis Jézussal a karján elmondta a Nunc dimittist.

A Morfija (Sion) hegy környéke, ahova Salamon építtette templomát, nemcsak a zsidók, de a muszlimok szemében is szent és becses hely. Mohamed próféta (570-632) halála után mindössze 6 évvel, 638-ban a muzulmán Omar kalifa vette be a várost, és a templomot az iszlám szent körzetének nyilvánította.

Úgy tartják, hogy Mohamed próféta a szikláról (fénylő lépcsőkön) szállt fel szent lován (Gábriel arkangyal kíséretében) a mennybe, a hegy tetején álló 4 m-es sziklatömbről, melyet a Korán "éjszakai utazás"-ként ír le, hogy megkapja a kinyilatkoztatásokat földi küldetése teljesítéséhez. A Szikladómot a damaszkuszi kalifa építtette 691-ben, s a külsejét pompás aranymozaikokkal boríttatta. Az oszmán törökök később 45 ezer perzsa csempével rakták ki. Maga a kupola, mely sokak számára a város jellegzetes szimbóluma, (a 687-691ben emelt, csillogó kupola koronázta szimmetrikus, nyolcszögletű épület külső és belső elrendezését szigorú matematikai elvek vezérelték). Eredetileg fából készült és aranylemezekkel fedték be. Az arany-alumínium ötvözetből készült és Korán-idézetekkel ékesített jelenlegi kupolát 1963-ban fejezték be, (kerülete 61 m.) Többféle illatszerrel is meglocsolták (ámbrával, pézsmával), úgyhogy a zarándokok egy idő után már illatáról is felismerték.

A muszlimok hite szerint a világvége eljövetelekor erről a szikláról hangzik majd el az utolsó ítéletre hívó szó. (A fundamentalisták a "végső jel"-ként tartják számon a sziklát, a zsidók és a keresztények az Armageddon helyének is nevezik, amely a végső küzdelem színhelye lesz a Messiás második eljövetele előtt, a moszlimok szerint ezen a helyen fog majd össze Jézus és Mahdi a Messiás, a Gonosz ellen, s a zsidók és a keresztények is megtérnek az iszlám kebelébe. A templomból ma nem tiltják ki a hitetleneket, nem úgy, mint a keresztesek uralma alatt, amikor a zsidók és a moszlimok nem tehették be a lábukat. A fundamentalisták sokszor igen elszántan versenyeznek az egyedüli birtoklás jogáért. A nyolcvanas években többször megpróbálták felrobbantani a mecsetet, de az izraeli hatóságok meghiúsították a merényleteket.)

A rómaiak Kr. u. 70-ben romba döntötték Heródes templomát. A moszlimok viszont, amikor a 7. században meghódították Jeruzsálemet, sokkal toleránsabbnak bizonyultak, hiszen Mohamed az Ótestamentum prófétáinak és Jézus örökösének vallotta magát, akit a moszlimok Ísza prófétaként tisztelnek. Elfogadták a szeplőtelen fogantatást, és Máriát a Korán is és az iszlám gyakorlat is tiszteletben tartja. Jeruzsálemen kívül, Mária sírjának templomában az egyik falon lévő jel Mekka irányát mutatja a zarándokoknak.

Al-Aksza Mecset

Az al-Aksza mecset (arabul: „a legtávolabbi mecset”), az iszlám harmadik legszentebb helye, Jeruzsálem történelmi óvárosának déli részén, a Templom-hegy déli oldalán, nem messze a hegy képét uraló aranykupolás Sziklamecsettől.
A mecset főépülete 5000 imádkozó embert tud fogadni, de az épületegyüttes egész területén százezrek is elférnek.
Nem muszlimokat 2000-től nem engedtek a mecsetbe, de a tiltást 2003-ban feloldották. Válságos, biztonsági szempontból veszélyes időszakokban csak egy bizonyos korhatár feletti muszlimok léphetnek a mecsetbe. Izrael kormánya a vakf muszlim tanácsnak engedte át a terület feletti teljes adminisztrációt.