Moszkva sokáig ellentmondásos városnévként élt az emberek fejében, hiszen a XX. század nagy részében egy totalitárius rendszer főhadiszállása volt, a saját maga által kreált eszmerendszer minden külsőségével: a szürke, monumentális, uniformizált, falanszter városképpel. Ez több részletében is fedi a valóságot, azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy az orosz kultúra korábbi századai számtalan említésre méltó, páratlan alkotással hagytak nyomot a történelemben, a XX-XXI. század fordulója pedig szédítő iramú, a nyugati világot is megszégyenítő fejlesztésekkel járult hozzá Oroszország fővárosának modernizálásához. Ennek következtében Moszkva ma egy igazán izgalmas, lenyűgöző, turistabarát úti cél, mely bár télen a legszebb, amikor a hóborította város festői látványt nyújt, de a gyakori szélsőséges hideg miatt ősszel, vagy tavasszal a legkellemesebb odalátogatni.
Moszkvát a legenda szerint Jurij Dolgorukij kijevi nagyfejedelem (1095-1157) alapította, az első, név szerint említett írásos feljegyzések pedig 1147-ből származnak róla. A XIII. század első felében a tatárok földig rombolták, ezt követően azonban egy független fejedelemség központjaként virágzásnak indult. Növekedésének és gazdagodásának egyik oka a Moszkva-folyóhoz való közeli fekvése volt. Az orosz főváros évezredes történelme során számos tűzvészt, pusztítást is megért, de az uralkodó cárok minduntalan szebbnél-szebb épületekkel is gyarapították: a XIV-XVII. század között emelt épületei - a Kreml, a Vörös-tér, vagy a kolomenszkojei Mennybemenetel-templom ma UNESCO Világörökségi védelmet élveznek.1703-ban, Szentpétervár megalapításával ugyan elvesztette fővárosi rangját, fejlődése nem állt meg, s bár Napóleon fenyegetése következtében a város ismét elpusztult, felszabadítása után virágzásnak indult (olyan épületek születtek ekkor, mint például a Bolsoj-színház). Amíg a XVIII-XIX. századi Moszkvára a polgári jelleg, úgy a XX. századi kommunista fővárosra a munkásváros meghatározás illik leginkább.
Egy 2013-as nemzetközi kimutatás szerint Moszkva a világ második legdrágább városa (egy liter tej - állítólag - 1700 forintnak megfelelő rubelbe kerül!). A sok be nem jelentett lakos miatt lehetetlen megállapítani azt, hogy ténylegesen mennyi Moszkva lakossága. 13 és 17 millió között valamennyi. Moszkva 1565 kilométerre van Budapesttől.
Moszkvában az UNESCO kulturális világörökségének a helyszínei ezek: Kreml, Vörös tér, Novogyevicsij-kolostor, Szergijev Poszad - Szentháromság Szergij kolostor épületegyüttese
Az oroszok a moszkvai embert moszkvicsnak nevezik (volt egy ilyen autómárka is, de 1988 óta nem gyártják többet)
2016-os helyzet szerint a rubel gyengülése miatt Moszkva már nem is olyan drága, tán Bécs árszínvonalán van. A középkategóriájú hotelek legalább 30 százalékkal olcsóbbak, mint néhány évvel ezelőtt.
Weboldalainkon cookie-kat (sütiket) használunk, hogy személyre szóló szolgáltatást nyújthassunk látogatóink részére. Részletek.
