Marokkó meglehetősen gyenge gazdasági alapokon áll, az ország területén nagyon kevés ásványkincs található, ezért Marokkó importálni kénytelen az ipar működéséhez szükséges gázt és petróleumot. Egyetlen ásványban gazdag, foszforból a világ termelésének 70%-át Marokkó adja. Marokkó gazdasága főleg textiliparból, gyümölcstermesztésből és turizmusból áll.
Marokkó meglehetősen elmaradott állam, a lakosok 40%-a nem tud írni, vagy olvasni, az országban nagy a szegénység. A munkanélküliek aránya a képzettek és képzetlenek körében egyaránt nagyon magas, ez gyakran erős társadalmi feszültséget generál. 2011-ben az ENSZ felmérése szerint Marokkó csupán a 130.-ik helyen áll a világban fejlettsége szerint.
A marokkóiak arabul és berberül beszélnek, legtöbbjük mindkét nyelvet anyanyelvi szinten ismeri. Fez városában található a világ legrégebbi egyeteme, az El-Qarawiyin Egyetem, mely isz. 859-ben alapult és jelenleg is funkcionál.
Marokkó éghajlata az északi részeken és az Atlas-hegységtől nyugatra mediterrán, mely a belső területek felé sivatagos. Az Atlas-hegység éghajlata változó., egyes részeken mediterrán, a magasabb részeken csapadékos, a keleti, Szaharára néző részeken szélsőségesen száraz.