Az eredeti barlangkultúrát követte az úgynevezett Talaiot kultúra, elnevezése az őrtornyok építéséből ered, amelyek később anyagtartalékként szolgáltak a lakosság ház- és templom építéseihez. Habár Menorcát és Ibizát a főníciaiak már a Kr. e. 7. században elfoglalták, Mallorcát mégis megkímélték. Karthago hanyatlásával azonban a kis szikla népe magára maradt, amely Kr.e. 123-ban a Baleárok elfoglalásához vezetett. A hódítók mindig negatívumot jelentenek egy kultúra számára, ám ennek ellenére Mallorca első virágkorát a rómaiaknak köszönheti. A római uralomnak 430-ban a vandálok vetettek véget, majd pár évszázaddal később csakúgy, mint a Pireneusi-félsziget, Mallorca is arab uralom alá került. Ez az időszak jelentette a sziget életében a második virágkort, a mórok kiépítették az öntözőrendszereket és meghonosították a narancs- és mandulafa termesztést. Miután az egyesült keresztény hadsereg 1229-ben visszahódította Mallorcát, I. Jakab, Aragónia királya elpusztított mindent, ami az iszlámra emlékeztetett, majd a főmecset alapfalain megkezdték a még ma is gyönyörű katedrális építését. II. Jakab a század végén kikiáltotta a mallorcai királyságot, amely a sziget tengerhajózáson és kereskedelmen alapuló gazdasági fellendüléséhez vezetett. Az örökösödési problémák azonban nem múltak el, IV. Pedro igényt tartott Mallorca koronájára, 1343-ban Pagueránál partra szállt és ezzel Mallorca elvesztette az évtizedeken át tartó függetlenségét. Az autonómia elvesztése, az adóterhek és a kalózkodás fokozódása állandó lázadásokhoz vezetett. Mindezek ellenére, részben a spanyolok lepantói győzelmének köszönhetően Palma a nyugati Földközi-tenger legfontosabb kereskedelmi központjává vált. Mallorcán mégsem következett be újból a korábbihoz hasonló gazdasági virágzás. Járványok, belső politikai viták, valamint részben a gazdasági súlypont Atlanti-óceánra való áthelyeződése megakadályozták a folyamatos fejlődést. A gőzhajózás megjelenésével Mallorca végleg elvesztette tengeri befolyását. A Franco-érában a regionális érdekeket elnyomták, ehhez hozzátartozott a katalán mallorcai nyelv elspanyolosodása. A II. világháború után lassan elkezdődött a turizmus fellendülése, egész Európából érkeztek látogatók. Ma a sziget életében a legjelentősebb szerepet az idegenforgalom játssza, az ebből befolyt jövedelem a bruttó nemzeti termék 80%-át képezi.
Közlekedés Mallorca
Mallorca szigetén, busszal még a legkisebb településre is el lehet jutni. Minden lényeges útvonal csillagszerűen Palma-ból indul ki. Mallorcának két vasútvonala van: Palma-Soller (napi 10 járat) és Palma-Inca, ez utóbbi elsősorban turistavonatként közlekedik. A szigeten nagy számú autókölcsönző kínál autót vagy motort. Ehhez érdemes azonban alaposan tájékozódni, mivel az árak igen különbözőek lehetnek. A sziget legtöbb kikötőjéből kisebb sétahajók indulnak, amelyekről Mallorca festői öbleit a vízről csodálhatják meg.
Vásárlás Mallorca
Az üzletek általában reggel 9-től délután 1 óráig, majd délután 4-től este 8-9-ig tartanak nyitva. A spanyol emberekre jellemző déli szieszta idején alig található nyitva tartó üzlet, kérjük ezt vegyék figyelembe.
Ételek-italok Mallorca
Mallorca a helyi ételspecialitások és a hagyományos spanyol konyha számos különlegességéről nevezetes. A tipikus ételek közé tartozik a sertéshús, bárány, szárnyasok, csigák és természetesen a különféle tengeri halfajták. Olívaolajat, sok zöldséget, főleg paradicsomot és káposztát használnak, gyakran ízesítenek mazsolával, mandulával, píneamaggal. Szeszesitalok közül jellegzetes az ánizspálinka vagy palo, de közkedveltek a mallorcai borok, a frissen facsart narancslé és a mandulatej.
Borravaló Mallorca
Borravaló szempontjából Mallorcán igen demokratikusan bánnak a vendéggel. A visszajárót a felszolgálók kis tálcán az utolsó centig visszahozzák, majd abból annyit hagyunk, amennyit a szolgáltatás színvonala alapján gondolunk, a turizmusban általánosan elfogadott normák szerint, körülbelül a szolgáltatás értékének 10%-a az ajánlott (legfeljebb 15%).
Javaslataink Mallorca
Bár a közbiztonság Mallorcán igen jónak mondható, mégis érdemes megfogadnunk néhány jó tanácsot. Rengeteg ún. szegfuárus dolgozik a szigeten, akik egy-egy szál virágért és áldásért cserébe csak némi aprópénzt kérnek. Az óvatlan turista többnyire csak utólag veszi észre, hogy tárcájából - amíg az apró után kotorászott - eltűntek a nagyobb címletek. Természetesen itt is különösen figyeljünk értékeinkre a tömegközlekedési járműveken és a strandokon. A tengerparton tartsuk be a hullámzásra figyelmeztető zászlók jelzéseit: Zöld (fürdeni szabad), Sárga (fürdeni csak körültekintéssel), Piros (fürdeni tilos).
Weboldalainkon cookie-kat (sütiket) használunk, hogy személyre szóló szolgáltatást nyújthassunk látogatóink részére. Részletek.