Történelmi nevezetességű hegyfokot foglal el a modern közigazgatási központ, mely egyben halászkikötő és a konzervipar fellegvára. Mind a főniciaiak, mind a rómaiak haditengerészeti bázist alakítottak ki itt, és a fátimidáknak is kapóra jött a könnyen védhető főváros. Ibn Khaldun arab történész ökölben tartott tőrnek dicsőítette, míg egyik francia kortársa, Froissart még ennél is továbbment, a földnyelvet egész egyszerűen csak Afrikának nevezte, ez az elnevezés él tovább a Cap Africában. Itt lelt menedéket Mahdi 944-945 között az Abu Yazid vezette kharijita horda nyolc hónapig tartó ostroma elől. Ide menekültek 1057-ben a ziriták, amikor észrevették, hogy Beni Hilal Kairouanhoz közeledik. II. Roger normann seregei kergették el őket 1148-ban, és csak 12 év múlva zavarták el őket is az almojádák. 1390-ben a francia-genovai hajóhad sikertelen támadást indított a kikötő ellen, melyet aztán Dragut foglalt el 1549-ben, miután V. Károly 1550 és 1554 között háromszor indított ellene támadást. A francia fennhatóság alatt Mahdia Tunézia legelső halászkikötőjévé nőtte ki magát, és a saheli olívaolaj, valamint a helyi só kitermelés, mely egészen 1938-ig folyt, következtében konzervipari központtá is vált.
A város főutcája, az Avenue Habib Bouguiba a masszív Skifa el-Khalánál jobbra kanyarodik, a városháza és a Sidi Mteir-mecset között halad el, majd a halászkikötőbe torkollik. A rakpart péntek reggelenként megelevenedik, ilyenkor van a piac, ahol ruhákat, gyümölcsöket, zöldségeket és a helybéliek számára fontos holmikat árusítanak. Péntek reggelenként ugyanilyen életteli a Bab zouila, mely alaposan rácáfol fedőnevére, a Skifa el-Khala azt jelenti, hogy komor kapu, 1554-ben építették újjá. Ez az egyetlen épségben maradt szakasza annak a tíz méteres falnak, amellyel a gyűlölt Mahdi elhatárolta a földnyelven elhelyezkedő fővárost. Az itteni piac egyedülálló.
A medinát a Rue Abdallah el Mehdi keresztezi, majd a Hajji Mustafa Hamza mecset következik, azután egy újabb mecset, melyet a bátyjáról, Suleiman Hamzáról neveztek el. A másik oldalon van a Nagymecset minaret nélkül, mely igazi remekmű. Ubaid-Allah alapította 921-ben. A belső udvarban 1016-ban a ziriták lemészárolták síita hittestvéreit, ezzel magukra haragították a fátimida kalifát, és felgyorsították a hilaliak invázióját. V. Károly spanyol temetővé alakíttatta ezt a belső udvart, a mecsetet pedig szükségtemplommá, majd távozásakor, 1554-ben felrobbantotta. Később felújították részben, de 1950-ben összedőlt. 1960-ban újjáépítették, ma olyan, mint a fátimidák idején. Mellette sziklás út emelkedik felfelé, az Ubaid-Allah palotájának ásatásai, valamint a kupola nélküli Sidi Senubri mohamedán szent síremléke mellett, egészen a Bor jer-Rasig, azaz a földnyelv tornyáig. Homlokzatában egy íjpuska képe és egy tigris karikatúrája látható. Az egykori francia börtön kanyargós bejáratában régészeti leletek fényképeit tanulmányozhatjuk.
A Borj er-Ras belső udvarában június-augusztusban rendezik a Mahdia éjszakáit, a folklórbemutatót és a Son et Lumiere játékokat.