Keresztény Jeruzsálem

Keresztény Jeruzsálem, keresztények Jeruzsálemben

A keresztények számára Jeruzsálem Jézus városa, ahol az evangéliumi történetek szerint kínhalált szenvedett, feltámadt s ahová majd az ítélet napján visszatér. Itt űzte ki a kereskedőket a templomból, itt szolgálták fel neki az utolsó vacsorát, s pünkösdkor itt jött létre maga a keresztény egyház.
Az Újtestamentum több, mint 100-szor említi a várost.
Teljes bizonyossággal mondhatjuk: Jeruzsálem olyan város, amelynek a története nem ér véget: a szó legteljesebb értelmében "örök város-. Ennek a bizonyosságnak megrendíthetetlen alapja Isten kijelentése, a Szentírás.
Jeruzsálem végtelen története nagyvonalakban meg van írva a Bibliában. Eddig is az történt, ami megíratott felőle, ezután is az történik majd, amit Isten gondolt felőle. Sok mindent homály fedett és fed, de a legfontosabb dolgok kristálytisztán ragyognak.
A bibliai kijelentések szerint Jeruzsálemet Isten választotta ki, hogy ott lakozzon a neve. Jeruzsálem ezért mindenekelőtt az Isten, a nagy király városa. A kiválasztásban elválaszthatatlanul összetartozik a nép (Izrael), a föld (Kánaán) és a város (Jeruzsálem). Ez Jeruzsálem titka, ezért áll látható és láthatatlan, történelmi és démoni erők támadásának a kereszttüzében. Változó időkben, jó és balsorsban változatlanul megáll Isten kijelentése: "Szeretem Jeruzsálemet és a Siont nagy szeretettel... megvigasztalja még az ÚR Siont és magáévá fogadja Jeruzsálemet.- (Zakariás 1:14, 17)
Meg van írva, hogy népe bűnei miatt rommá és pusztasággá lesz, de az is, hogy Isten a világ minden tájáról egybegyűjti és visszaviszi fiait.

Nincs is a keresztényeknek fontosabb zarándokhelye. A keresztények középkori térképein Jeruzsálem a világ közepe. A várost felkereső vallásos keresztények elzarándokolnak Jézus keresztre feszítésének helyéhez és a sírhoz, amelyből feltámadt. Ez volt az oka annak is, hogy a keresztes háborúk során Jeruzsálem megszerzéséért folytak a legvéresebb harcok.
A Vatikán szeretné, ha az ENSZ nemzetközivé nyilvánítaná Jeruzsálemet, és a pápa felajánlotta, hogy közvetít a béketárgyalásokban. II. András óta a mindenkori magyar király egyben Jeruzsálem királya is volt.
 

Magyarok lévén, nekünk az egyik legfontosabb templom Jeruzsálemben

Mária Elszenderülés Temploma ( Dormition) a Sion-hegyen

A Cion hegyen található Dormition (Mária Elszenderülése) templom altemplomának közepén az elalvó Mária szobra látható, és körben az egyes nemzetek kápolnái, köztük Magyarországé is.

A jobb oldali képeken látható a márvány oltár, amin "Magyarország kegyes hódolata" felirat van, illetve a fali mozaik: Szt Imre, Szt István, Szt László és Szt Erzsébet, közöttük Mária a kisdeddel.

A felirat:

Magyarország kegyes hódolata

"Boldogasszony anyánk régi nagy patrónánk nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk: Magyarországról romlott hazánkról ne feledkezzél meg szegény magyarokról."

A régi magyar Himnusz kezdősorai ezek. A katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk valószínűleg a 18. század elején keletkezett. Legkorábbi lejegyzett szövegét Szoszna Demeter, pannonhalmi bencés szerzetes 1715-ös énekeskönyvéből ismerhetjük. A vers szerzője talán rendtársa, Lancsics Bonifác (1737) volt. A legrégebbi dallamcsírája a Deák-Szentes-féle, lejegyzett egyházi énekeket tartalmazó 1774-es énekeskönyvéből ismert. 1793-ban már ,,nationalis cantitio", azaz nemzeti énekként említik írásos források.

Tiszteletünk jeléül a Szent Sír Bazilika bemutatására külön oldalt szenteltünk: Szent Sír Bazilika.

További keresztény helyekről ezen az oldalunkon olvashat: Jeruzsálem információk