Az egyiptomi utazás élményét szeretnénk teljesebbé tenni, hogy ma egy rövid bevezetést nyújtunk az iszlám művészetébe. Hiszen egy egyiptomi utazás során úton-útfélen találkozni fogunk az iszlám művészettel – legyünk képben, hogy mit látunk. Persze ezek nem csak egyiptomi jellegzetességek: bármely arab országba utazunk is, találkozni fogunk az iszlám művészet remekeivel.
Iszlám építészet
Az iszlám építészetre jellemző, hogy rengeteg díszítést használ, mégpedig annyira, hogy az üres felületek szinte sehol nem láthatók. Annak köszönhetően, hogy tiltott az emberábrázolás, nagyon magas szintre emelkedett minden más motívum kialakítása egy-egy épület díszítésénél: így gyönyörű geometrikus motívumokat, és stilizált növényeket, állatokat és írásjeleket láthatunk egy-egy iszlám építményen. Ezeket a mintákat az ismétlődés és egymásba fonódás is jellemzi. A leggyakoribb színek a zöld, illetve a kék, a fehér és az arany.Az iszlám építészet legjellegzetesebb templomtípusa a mecset, amelyből az elsőt 622-ben építtette Mohamed próféta Medinában. A mecsetnek kétféle változata létezik: az egyik a medzsid, az egyszerű mecset, amelyet hétköznapokon használnak az iszlám hívők; a másik a dzsámi, amit a különleges pénteki napon keresnek fel.
Ha egyiptomi utazást tervezünk, vagy bármely más arab ország az úticélunk a következő nyaralás során, jó tudni, hogy náluk a péntek az, ami nálunk a vasárnap: a hívők ekkor mennek templomba (és itt tényleg mennek), ekkor kicsit lazább a dolgok rendje, egy-két üzlet zárva tarthat és hasonlók. Persze alapvetően egy átlagos egyiptomi a hét minden napján legalább 12 órát dolgozik, hogy aztán másfél-kéthavonta egy hetet a családjával tölthessen és eltartsa őket, így nem kell aggódnunk, hogy pénteken nem lesz nyitva semmi. De igen, nyitva lesz, csak kicsit vasárnapias hangulatban.
Ám visszatérve a mecsetekhez: mindkét fajtába tartozó mecset imaudvarral rendelkezik, amelyet árkádok vesznek körbe, és amelynek közepén egy rituális mosdáshoz használt kút található. amelyet árkádok vesznek körbe. Itt található a Mekka felé tájolt , gazdagon díszített fal, kibla és az ebből középen nyíló imafülke, a mihráb. (Fontos, hogy Mekka felé – és nem kelet felé – tájolják ezt a falat – ahogy az imát is mindig Mekka felé végzik el. Igaz, tőlünk nézve keletre van.) Belül, az épületben van az imaterem, és a mecset mellett mindig áll egy minaret is, ami funkcióját tekintve egy magas imatorony – ennek a tornyából hívja a müezzin naponta ötször imára a hívőket. Nálunk tehát a harang helyett müezzin van.
Egy másik jellegzetes építményüket, a sírkápolnát türbének nevezik. Ez az előkelő iszlám vallásúak temetkezési helye, amelynek az alaprajza többnyire nyolcszögletű.
A medresze a középkorban elterjedt kolostoriskolákat jelöli, amiknek szintén van egyedi jellemzői: egy medresze egy oszlopos udvar köré szimmetrikus elhelyezett lakószobákból áll. A bejárat az udvar négy sarkában volt és minden medreszéhez tartozott egy dzsámi, tehát pénteki mecset is.
A misztikus nevű karavánszeráj tulajdonképpen vendégfogadót jelöl a karavánutak mellett, így vendégszobák és istálló található bennük. Jellemző a karavánszerájokra is az udvar megléte.
Iparművészet
Gondoljunk csak a perzsa szőnyegekre, és máris rájövünk, hogy mennyire fontos része az iparművészet az iszlám kultúrának!Az iszlám textilművészet tehát messze földön híres, és nem csak a szőnyegek miatt: mindenféle szövetet nagyon aprólékosan megterveznek és kiviteleznek, ha művészetről van szó a selymektől a brokátokon át a falikárpitig. A keleti szőnyegek jellemzője, hogy általában a középpontban található egy fő motívum – a medalion – , és a szőnyeg szegélyén végig díszítések – bordűr – futnak végig. Az imaszőnyeg a keleti szőnyegek egy gyakori fajtája, ugyanis az iszlám hívők ezen imádkoznak akár naponta ötször (naponta ugyanis mindig ötször imádkoznak, de nem mindig kell használniuk imaszőnyeget, csak akkor, ha a hely nem tiszta). Az imaszőnyeg épp ezért más elrendezésű: a rajta lévő motívumok Mekkára és a mecsetek imafülkéjének mintájára utalnak, és sokszor nem centrális elrendezésűek. Gyakori, hogy az állandóságot szimbolizáló életfa, az isteni fényre utaló mécses és a rituális mosdást szimbolizáló vizeskancsó is megjelenik egy-egy imaszőnyegen.
Az iparművészet kiemelkedő ága még a kerámiaművészet. Ma az iparművészet nagy hírneve úgy csapódik le az egyiptomi mindennapokban, hogy a bazárban elképesztő mennyiségű szőnyeget és főleg pólókat találhatunk, illetve nagyon sok a kerámiából, főleg alabástromból készült szuvenír. Persze a szőnyegek tucatáruk, a pólókban leginkább az a művészi. ahogy az árus megpróbálja eladni őket, és a kerámiák között is sok a hamisítvány, amit gipszből készítenek. Ettől függetlenül azért vannak tényleg szép szőnyegek és szép kerámiák is, nyugodtan hozzunk belőle itthonra, de ne gondoljuk, hogy bármelyik is egyedi lenne. Az ilyesmit egy megbízható műkincskereskedőnél és a múzeumokban keressünk.
Kalligráfia
Az épületek díszítésénél már említettük, hogy gyakran használtak stilizált írásjeleket, aminek a művészete a kalligráfia.A kalligráfia fő használati területét mégiscsak a könyvek jelentették, ahol illusztrációként miniatúrákat is készítettetek.Ez utóbbiakat nem is mindenki sorolja az iszlám művészethez, ugyanis a legtöbb miniatúrán emberek is vannak – ami teljesen ellentmond az emberábrázolás tilalmának, amelyet a próféta határozott meg.De a kalligráfiák mindenképp gyönyörűek. Igaz, a gyakorlatlan európai szemnek az egyszerű arab betűk is művészien hatnak. Szuvenírként például mindenkinek ajánlható a szinte mindenhol olcsón, 10-20 egyiptomi fontért kapható Korán.
Forrás: Imrehné Sebestyén Margit: A képzelet világa 1. Rajz és vizuális kultúra, Apáczai, Celldömölk, 2009
