A legfőbb látványosság az óváros, vagy arab város, a medina. Egyik oldalról a tenger határolja, a szárazföld felőli oldalán, a városfal mellett a temető található. A falakról a csodálatos strandra nyílik kilátás, mely délre kanyarodik, a szállodák felé. A képet színes halászhajók tarkítják. A városfalat II. Ibrahim, aglabida emír építtette 904-ben, azóta többször is felújították. Jelenlegi méreteit és paralelogramma alakját, melynek oldali durván 300 és 100 méteresek, Abu Zakaria hafezita uralkodótól kapta, aki ezzel akarta megvédeni a Nagymecsetet, amit 1236-ban építtetett.
Hatoljunk be a medinába három eredeti bejárata köztül azon, amelyik a legközelebb van, azaz a Bab es-Suqon. 1881 óta áll nyitva a nagyközönség előtt. Ahogy belépünk, az út elkanyarodik, a középkorban ez is a védelmet szolgálta, és beletorkollik a suq egyetlen keskeny utcájába, melyen szamarak és kézikocsik képezik a forgalmat. Szőnyegeket, kerámiákat, hímzéseket és réztárgyakat árulnak. A kiszolgálás barátságos. Ha balra fordulunk, egy olyan térre jutunk, ahol sokáig nem voltak üzletek, de ma már épp oly harsány, mint a többi. Balra és jobbra hátul a Bain Maure, török fürdőt láthatjuk. Vele szemben áll a Nagymecset. A főkaputól jobbra, a nyugati fal első íves bejárata nem eredeti, az 1960-as években épült. Innen lehet eljutni a Nigro és a Boudhina bazárokhoz, onnan pedig a suqhoz. A kasba mögött áll a Bab el-Bahar, ez eredeti tengeri kapu, amit minden turista felfedez, mint festői keretet a kikötő halászhajóiról készítendő fotójához. Az előttünk elterülő téren, a suq végében vannak a Boutique Fella üzletei, standjai és mozgóárusai, a kifinomult ízlés fellegvára.
Tarkabarka üzletekkel szegélyezett sétány vezet a fal mentén Sidi Bou Hadid mohamedán szent sírjához. Az, hogy kávéházzá alakították, nem jelent szentségtörést, elfogadott tunéziai tradíció a sírköveken mentateát iszogatni és vízipipát szívni.
Hasonló hely a tuniszi M’rabet étterem is. Meredek lépcsőkön juthatunk fel a kasbához, a középkori medina erődjéhez,. A belső udvar fákat rejt, meg három felirat nélküli ágyút, és itt található Sidi Bou Ali mohamedán szent sírja is, hagyományos qubba, kupola, süllyesztett, zászlókkal díszített ravatallal. Az ágyúk mögött ismét a várfalra, a Chgeminb de Ronde-ra mászhatunk fel. A mór kávéház tiszta rendes és barátságos, pazar kilátással az óvárosra és a kikötőre.
A Mártírok Emlékműve mögött található a Nigro bazár, az emeleten a Berbere étterem. A mellette lévő boltív másik oldalán, az olcsóbb Restaurant de la Poste melletti napi piacon a gyümölcsöt és zöldséget, húst, halat és bontott csirkét árusítanak. Egy kőhajításnyira innen, az avenue de la République-en sorakozik a Boudhina újságos, a gyógyszertár, a postahivatal, a régi katolikus templom helyén, mely 1905-től 1972-ig állt, és az egyik sarkon a városi múzeum. Sidi Ben Issa mohamedán szent síremlékének épületében kapott helyet ez a múzeum, a helyi cserkészklubbal együtt.