Grúzia utazás körutazás, körút olcsó akciós last minute utazás
Változatos tájak, csodás templomok, irány Grúzia!
Természetkedvelők népszerű úti célja
საქართველო
"Grúziában 2019-ben jártam egy végtelenül izgalmas körutazáson. Bejártuk az országot és megismerkedtünk gazdag kulturális múltjával, természeti szépségeivel. Végigkóstoltuk a legfinomabb grúz fogásokat és borokat, amelyek meglepően jók! Annyira jó élmény volt látni, hogy az emberek itt tényleg közvetlenek és szívből örülnek annak, ha a külföldiek meg akarják ismerni az országukat. Őszinte, túláradó vendégszeretetük örök élmény marad. Zárja szívébe Ön is Grúziát!"
Hendrik Viktória, kolléganőnk
"Grúziában 2019-ben jártam egy végtelenül izgalmas körutazáson. Bejártuk az országot és megismerkedtünk gazdag kulturális múltjával, természeti szépségeivel. Végigkóstoltuk a legfinomabb grúz fogásokat és borokat, amelyek meglepően jók! Annyira jó élmény volt látni, hogy az emberek itt tényleg közvetlenek és szívből örülnek annak, ha a külföldiek meg akarják ismerni az országukat. Őszinte, túláradó vendégszeretetük örök élmény marad. Zárja szívébe Ön is Grúziát!"
Hendrik Viktória, kolléganőnk
Grúzia utazás körutazás, körút olcsó akciós last minute utazás.
Északon a Kaukázus, délen a Kis-Kaukázus láncai húzódnak, közöttük fekszik a Rioni folyó völgye, az úgynevezett Kolkhisz, amely a Fekete-tengerhez fut ki. Északon Grúziának 723 kilométer hosszú közös határa van Oroszországgal, pontosabban az Észak-kaukázusi szövetségi körzettel. A következő oroszországi köztársaságoknak és területeknek van határa Grúziával (nyugatról kelet felé haladva): Krasznodari határterület, Karacsáj- és Cserkeszföld, Kabard- és Balkárföld, Észak-Oszétia, Ingusföld, Csecsenföld, Dagesztán. A grúz-azeri határ 322 kilométer hosszú délkeleten, délen 164 kilométernyi a grúz-örmény, délnyugaton pedig 252 kilométer a grúz-török határ. Grúziát az Észak-Kaukázus orosz területeitől a Nagy-Kaukázus hegyvonulatai választják el. Az ország déli területeit a Kis-Kaukázus szegélyezi. A Kaukázus fő vonulatai jóval magasabbak a Kis-Kaukázus hegyeinél, 5000 méternél is magasabbra nyúlnak a tengerszint fölé.
Az Európa és Ázsia találkozásánál fekvő Grúzia gyönyörű tájakkal büszkélkedhet; a zöldellő alpesi völgyek fölött hófödte ötezres hegyek őrködnek. A grúzok azonban nem csak a Kaukázus fenséges hegyeire büszkék: az elsők között vették fel a kereszténységet, és azt állítják, itt készült az első bor. A bonyolult történelem pedig csodálatos templomokkal és kolostorokkal gazdagította az országot.
A grúziai utazásunk az UNESCO világörökségi helyszínek és Tbiliszi multikulti városa mellett főleg a természetre, a Kaukázus fantasztikus panorámájára és a remek gyalogtúrákra koncentrál.
Északon a Kaukázus, délen a Kis-Kaukázus láncai húzódnak, közöttük fekszik a Rioni folyó völgye, az úgynevezett Kolkhisz, amely a Fekete-tengerhez fut ki. Északon Grúziának 723 kilométer hosszú közös határa van Oroszországgal, pontosabban az Észak-kaukázusi szövetségi körzettel. A következő oroszországi köztársaságoknak és területeknek van határa Grúziával (nyugatról kelet felé haladva): Krasznodari határterület, Karacsáj- és Cserkeszföld, Kabard- és Balkárföld, Észak-Oszétia, Ingusföld, Csecsenföld, Dagesztán. A grúz-azeri határ 322 kilométer hosszú délkeleten, délen 164 kilométernyi a grúz-örmény, délnyugaton pedig 252 kilométer a grúz-török határ. Grúziát az Észak-Kaukázus orosz területeitől a Nagy-Kaukázus hegyvonulatai választják el. Az ország déli területeit a Kis-Kaukázus szegélyezi. A Kaukázus fő vonulatai jóval magasabbak a Kis-Kaukázus hegyeinél, 5000 méternél is magasabbra nyúlnak a tengerszint fölé.
Az Európa és Ázsia találkozásánál fekvő Grúzia gyönyörű tájakkal büszkélkedhet; a zöldellő alpesi völgyek fölött hófödte ötezres hegyek őrködnek. A grúzok azonban nem csak a Kaukázus fenséges hegyeire büszkék: az elsők között vették fel a kereszténységet, és azt állítják, itt készült az első bor. A bonyolult történelem pedig csodálatos templomokkal és kolostorokkal gazdagította az országot.
A grúziai utazásunk az UNESCO világörökségi helyszínek és Tbiliszi multikulti városa mellett főleg a természetre, a Kaukázus fantasztikus panorámájára és a remek gyalogtúrákra koncentrál.
Grúzia éghajlata területéhez mérten szinte szélsőségesen változatos. Két fő éghajlati zónája van, amelyek határa a Likhi-hegység. Ez osztja keleti és nyugati részre az országot. A Nagy-Kaukázus hegylánca fontos éghajlat-alakító tényező, mert elzárja az országot a hideg északi légáramlatok elöl. A déli Kis-Kaukázus ugyanakkor az Ázsia felől érkező forró és száraz légtömegek hatásaitól óvja Grúziát.
Nyugat-Grúzia jelentős része a nedves szubtrópusi zóna északi határterülete, az éves csapadék itt 1000 és 4000 milliméter között van. A csapadék nagyjából egyenletesen oszlik el az évben, bár az ősz gyakran különösen esős. Az egyes területek klímája jelentősen függ a magasságtól, az alacsonyabban fekvő vidékek egész évben viszonylag melegek, a Nagy- és a Kis-Kaukázus lejtőin viszont hűvös, csapadékos nyarak és havas telek váltják egymást (sok helyen a hótakaró vastagsága gyakran a 2 métert is eléri). A Kaukázus legnedvesebb része Adzsaria, ahol a Kobuletitől keletre elhelyezkedő Mtirala hegy évente 4500 milliméter csapadékot kap. Kelet-Grúzia éghajlata átmenet a nedves szubtrópusi és a kontinentális klíma között. A Fekete-tenger felől érkező nedves légtömegek és Közép-Ázsia száraz légtömegei egyaránt befolyásolják. A nyugati hatásokat részben blokkolják a Likhi és a Mesketi hegyláncai. Az éves csapadék jóval alacsonyabb, mint Nyugat-Grúziában, 400 és 1600 milliméter közt váltakozik, a régiótól függően.
A legcsapadékosabb a tavasz és az ősz, a nyár és a tél száraz. Kelet-Grúzia jó részében a nyár forró (különösen az alacsonyan fekvő területeken), a tél pedig viszonylag hideg. A tengerszint feletti magasság itt is fontos szerepet játszik a hőmérsékleti viszonyok kialakításában. A 2000 méter feletti magasságokban még nyáron is gyakori a fagy.
Nyugat-Grúzia jelentős része a nedves szubtrópusi zóna északi határterülete, az éves csapadék itt 1000 és 4000 milliméter között van. A csapadék nagyjából egyenletesen oszlik el az évben, bár az ősz gyakran különösen esős. Az egyes területek klímája jelentősen függ a magasságtól, az alacsonyabban fekvő vidékek egész évben viszonylag melegek, a Nagy- és a Kis-Kaukázus lejtőin viszont hűvös, csapadékos nyarak és havas telek váltják egymást (sok helyen a hótakaró vastagsága gyakran a 2 métert is eléri). A Kaukázus legnedvesebb része Adzsaria, ahol a Kobuletitől keletre elhelyezkedő Mtirala hegy évente 4500 milliméter csapadékot kap. Kelet-Grúzia éghajlata átmenet a nedves szubtrópusi és a kontinentális klíma között. A Fekete-tenger felől érkező nedves légtömegek és Közép-Ázsia száraz légtömegei egyaránt befolyásolják. A nyugati hatásokat részben blokkolják a Likhi és a Mesketi hegyláncai. Az éves csapadék jóval alacsonyabb, mint Nyugat-Grúziában, 400 és 1600 milliméter közt váltakozik, a régiótól függően.
A legcsapadékosabb a tavasz és az ősz, a nyár és a tél száraz. Kelet-Grúzia jó részében a nyár forró (különösen az alacsonyan fekvő területeken), a tél pedig viszonylag hideg. A tengerszint feletti magasság itt is fontos szerepet játszik a hőmérsékleti viszonyok kialakításában. A 2000 méter feletti magasságokban még nyáron is gyakori a fagy.
Grúzia vízum
Vízum turista célú beutazás esetén: Vízum beszerzése nem szükségesBár a grúz jogszabályok szerint a magyar személyi igazolvány is elegendő a beutazáshoz, a repülőtereken (különösen átszállás esetén pl. Isztambulban vagy Kijevben) az iratokat ellenőrző személyzet sokszor nincs tisztában ezzel a lehetőséggel, és az útlevél bemutatását kérik. Ilyenkor csak hosszas utánajárás és meggyőzés után fogadják el a személyi igazolványt. A személyi igazolvánnyal történő utazás esetén még fontos, hogy amennyiben átszállással utazunk Budapestről Tbiliszibe (pl. Isztambulon vagy Kijeven keresztül), a tranzit ország nemzetközi repülőterét az átszállásra várva ne hagyjuk el, ugyanis az adott ország (pl. Törökország vagy Ukrajna) területére lépve már útlevél bemutatási kötelezettség merülhet fel.
A Georgiába való be- és kilépésükhöz csak és kizárólag a grúz hatóságok által kijelölt szárazföldi, légi és vízi határátkelőket használják, tartózkodjanak az orosz/abház, valamint az orosz/dél-oszét határon való átlépés megkísérléstől. A georgiai törvények értelmében külföldi állampolgárok a szakadár területekre csak a grúz kormány által meghatározott irányból léphetnek be (ez Abházia esetén a Zugdidi önkormányzathoz tartozó terület). Ettől eltérni - azaz Abházia területére más irányból, pl. Oroszország felől belépni - csak a georgiai hatóságok által kiadott külön engedély alapján lehet. A törvény megsértését Georgia pénzbüntetéssel, ismétlődés esetén már büntetőeljárás indításával, börtönbüntetés kiszabásával is szankcionálhatja.
Azok, akik a biztonsági figyelmeztetés ellenére mindenképpen be kívánnak lépni Abházia vagy Dél-Oszétia területére, hosszas és bonyolult eljáráson kell átesniük. Egyrészt előzetesen be kell jelentkezniük a de facto abház, illetve dél-oszét hatóságokhoz, és „vízumot” kell kérniük (http://mfaapsny.org/en/council/visa.php); továbbá a tbiliszi hatóságokat is értesíteni kell előzetesen a belépési szándékról (http://smr.gov.ge/Notifications/Notification.aspx). A bejutás csak a kijelölt ellenőrző pontokon lehetséges, de itt is nagyon esetleges, hogy kit engednek be és kit nem. Az, hogy a szakadár hatóságok a hatályban lévő grúz törvényeket semmibe véve teljesen önálló vízumrendészeti eljárást folytatnak, demonstratív módon sérti Georgia szuverenitását; így az Abháziába és Dél-Oszétiába utazók közvetve maguk is részeseivé válnak egy nemzetközi jogsértésnek.