Fuerteventura, a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek második legnagyobb tagja fekszik legközelebb Afrikához, így nem meglepő, hogy a szigetcsoport eme darabkája a legszárazabb, legsivatagosabb, de vad szépsége pontosan e „mostoha” körülményeknek köszönhető.
FUERTEVENTURA
150km homokos tengerpart
184 990 Ft-tól
»
Fuerteventura utazási információk
- Aktuális beutazási információk: Fuerteventura Spanyolország része, így az aktuális szabályokról a spanyol beutazási feltételeknél tájékozódhat.
- Általános jellegű információk: Utazási tanácsok
- Beutazási feltételek: magyar állampolgárok számára a hazautazás napjáig legalább érvényes plasztik személyi igazolvány. Más állampolgárságú állampolgárok egyénileg tájékozódhatnak a vonatkozó nagykövetségnél a beutazás feltételeiről. Amennyiben nyaralása alatt okmányai elvesznek vagy ellopják őket, azonnal jelentse személyesen a helyi rendőrkapitányságon és a Tiszteletbeli Konzulátus megadott telefonszámán.
- Időjárás: Fuerteventura időjárása eltér a többi sziget időjárásától. Akárcsak a szigetcsoport többi tagja esetében, itt sem tapasztalható nagy hőingadozás az év során, de a nyár hűvösebb, a tél melegebb, mint a többi szigeten, ugyanakkor minden partszakaszán erős a széljárás. Fuerteventurán a csapadék is kevesebb, mint a környező szigeteken.
- Hivatalos pénznem: euró.
- Hivatalos nyelv: spanyol, de a nyaralóhelyeken sokan beszélnek angolul.
- Időeltolódás: -1 óra.
- Utazás: repülővel Budapestről vagy Bécsből, repülési idő: kb. 5 óra.
- Vásárlás: az adózás miatt sokszor kedvezőbbek az árak a Kanári-szigeteken, mint Európában.
- Üzletes nyitvatartása: a nagyobb üzletek reggel 8:00 órától este 20:00 óráig nyitva tartanak, de a kisebb boltok néhány órás délutáni sziesztát tarthatnak.
- Egészségügyi ellátás: érvényes Európai Uniós külföldre egészségbiztosítási kártyával a sürgősségi ellátás elérhető, de mi minden esetben javasoljuk az utasbiztosítás megkötését. Afrikai jellegű higiéniai kockázatok és emberekre veszélyes állatok nincsenek. Az alapvető higiéniai és egészségügyi szabályokat azonban mindenképp ajánlott betartani, hogy a nyaralás minden gond nélkül teljen. A napsütés a Kanári-szigeteken nagyon erős, használjon napkrémeket, és kerülje a napozást 13 és 15 óra között, de ezen az időszakon kívül sem érdemes huzamos ideig a tűző napon tartózkodni, még akkor sem, ha az állandó szél miatt nem érzi a nap erejét. Fejfedő és napszemüveg viselése ajánlott. Az orvosi ellátás költségei elég magasak, ezért érdemes az utazás előtt komplex utazási biztosítást kötni. Ha az egészségügyi problémája nem olyan sürgető, akkor a gyógyszertárakban, amelyek zöld kereszttel és „Farmacia“ felirattal vannak jelezve, vásárolhat gyógyszert.
- Autóbérlés: Rengeteg autókölcsönző áll a szigetet felfedezni vágyók rendelkezésére, amelyek – márkától függően – kb. 30-50 EUR/nap + üzemanyag áron kínálják a gépjárműveket bérlésre. A feltétele az érvényes nemzetközi jogosítvány, emellett teljes körű casco biztosítás megkötése javasolt. A közlekedési szabályok megegyeznek a Magyarországon érvényes előírásokkal, kérjük, az ismeretlen környezet miatt fokozottan ügyeljenek ezek betartására.
- Vészhelyzeti hívószám: 112.
- Konnektor: 220V, de a kisebb szállodákban előfordulhat a 125V konnektor is, amelyhez átalakítót vinni szükséges.
- Ünnepnapok: megegyeznek a spanyolországi ünnepnapokkal.
Fuerteventura története
A Kanári-szigetek legelső fővárosa Betancuria volt, melyet Jean de Bethencourt normann hódító alapított Fuerteventurán a kasztíliai korona szolgálatában 1404-ben. A városka történelmi-műemléki öröksége kiemelkedő, és a sziget patrónus szentjének maradványait az itteni La Pena Miasszonyunk-templomban őrzik. Betancuriát 1593-ban lerombolták a kalózok, mégis megmaradt Fuerteventura fővárosának egészen 1834-ig, amikor is a székvárosi titulus a 4 kilométerrel távolabbi Antiguához került. Betancuria romantikus, hangulatos kisvárosában érdemes egy rövid sétát tenni, üzleteiben nagyon szép kézműves termékek kaphatók. A városka építészeti stílusa jól tükrözi a gót-normann stílussal kevert mudejárt, mely egy Kasztíliában és Aragóniában igen kedvelt építészeti irányzat volt a XII-XVI. század között.
Antigua (mint régió) legérdekesebb látnivalói Caleta de Fuste városka, mely hangulatos éttermeivel, bárjaival, kávézóival, butikjaival és üzleteivel várja a turistákat. Kikötőjében egy 1743-ban épült kerek martello-torony áll, mely a tenger felől védte a várost. A torony ma kulturális örökség. Az 1800-as években alapított Salinas de El Carmen tengerparti múzeuma (Museo de la Sal) a só kitermelésével ismerteti meg az érdeklődőket, míg a festői Molino de Antigua hófehér szélmalma a helyi kézművesek munkáit mutatja be. Puerto del Rosario 1860 óta Fuerteventura fővárosa, korábban csak egy kis jelentéktelen halászfalu volt, egy kiválóan védett természetes kikötővel. Végül e kikötőnek köszönhetően lett főváros belőle, mivel a sziget legkiválóbb lehetőségeivel szolgált a kikötéshez és az áruforgalomhoz.
Fuerteventura földrajza és állatvilága
A Kanári-szigetek valamennyi tagja más és más természeti környezettel büszkélkedik, bőven lehet közülük válogatni, ki hol érzi magát legjobban. Fuerteventura a kopárabb tájak kedvelőinek paradicsoma. A teljes szigetet (1658 négyzetkilométer) és annak tengeri élővilágát 2009-ben bioszféra rezervátummá nyilvánította az UNESCO. Jelenleg a világon 107 országban 550 bioszféra rezervátum működik. A sivatagi, félsivatagi, sztyeppei ökoszisztéma sokfélesége, valamint a tengeri fajok (bálnák, delfinek és teknősök – ez utóbbiak a strandokon teszik le tojásaikat), melyek elsősorban említést érdemelnek, a tengeri élővilág a Kanári-szigetek összes tagja közül itt a leggazdagabb. A sziget egészén hiányzik a növénytakaró, de épp ennek köszönhetően itt lehet legjobban megfigyelni a klímaváltozás szigetekre gyakorolt hatásait. A bioszféra rezervátumnak három védelmi szintje van; a legkomolyabban védett belső terület, ide tartoznak a Corralejo közeli dűnék, az északnyugati- és nyugati partvidék, Betancuria, a Jandía-Cofete terület, a Gran Tarajal körüli tengerparti rész, és a Malpais Chico és Grande Pozo Negro közelében. A második a belső védett részeket körülvevő puffer zóna, amely teret biztosít a környezetvédelmi kutatásoknak, a rekreációnak és a turizmusnak, illetve végül az átmeneti zóna, ahol a helyi közösségek élnek és mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, illetve halásznak. A fuerteventurai bioszféra rezervátum legfontosabb célkitűzéseit a teknős-, a cet-, a madárvilág, a csillagfény (fényszennyezés ellen), valamint a fenntartható vadászat (lőszermentes, egy helyi kutyafajtával történő vadászat érdekében) témaköreiben határozta meg. A szigetek vulkáni működés következtében jöttek létre – Fuerteventura esetében 20 millió évvel ezelőtt – akkor több mint 3000 méter magasságban, noha ma a sziget legmagasabb pontja már alig haladja meg a 800 méteres magasságot. Fuerteventura domborzata egyébként is egészen más jellegű, mint a szigetcsoport többi tagjáé; U-alakú völgyek és alacsony hegyek jellemzik, melyek kiváló lehetőségek nyújtanak annak megfigyelésére, ahogyan a sziget kialakult. Legmagasabb pontja a 807 méteres Pico de la Zarza, mely a sziget déli részén fekszik. A sziget egyben a világ egyik legnagyobb geo-paleontológiai megfigyelőhelye is, legalább 50 különböző fajta őslény maradványát fedezték itt fel. Fuerteventura nyugati partja – mintegy 100 kilométer hosszan – lényegében érintetlen területnek számít, itt szinte semmi városfejlesztési törekvés nincsen.
Fuerteventura természeti parkjai
A szigeten számos natúrparkot is kialakítottak, mely a természeti és kultúrtörténeti értékek megőrzésének egy szervezeti formája. Közülük a leghíresebb a Jandia, a Corralejo, illetve a Lobos-sziget. Fuerteventura déli farkincáján, közel 15 ezer hektáron elterülő Jandia natúrpark a sziget legtöbb őshonos növényének otthona, de jelentős madárvédelmi terület is. A túloldalon, az északi csücskön elhelyezkedő Corralejo Natural Park homokdűnéiről, megszilárdult lávafolyásáról és a Montana Roja vulkáni kúpjáról nevezetes. Corralejoval szemben, mintegy 2 kilométer távolságra helyezkedik el az aprócska Lobos-sziget, melynek sós mocsaras partvidékén védett madárfajok fészkelnek. További natúrparkok a Caldera de Gaíria, a Los Cuchillos de Vigán, a Montana Cardon vagy a Malpais Grande. A szigeten tökéletesen működik a fenntartható turizmus.
Fuerteventura strandjai
Fuerteventura szigete 150 kilométer hosszú partszakasszal büszkélkedik, melyek egyaránt lenyűgöző szépségűek. A leghíresebb strandok között tartják számon a fehér homokos, türkiz és smaragdszínű vizű Morro Jable-t, mely a sziget déli részén található, a bájos halászfalu, El Cotillo strandját a sziget északnyugati részén, a Jandía-félszigeten, két kilométer elnyúló Costa Calmát, vagy a sziget északi részén található Corralejo Grandes Playas beach-et, amely a kite-osok és a szörfösök paradicsoma első sorban. A strandokat mindenütt hófehér, finom szemcsés homok és kellemesen hűvös, türkizkék víz jellemzi, s a családi strandoktól kezdve a nudista partszakaszokig és a magányos öblökig mindent meg lehet itt találni, attól függően, mire vágyunk. Fuerteventura elsődleges vonzereje strandjainak szépsége és választéka.
Fuerteventura szörf, kite és egyéb vízisportok
Akik nem csak napfürdőzni és úszkálni szeretnének, azok számára elsősorban a surf és a kite-lehetőségek állnak rendelkezésre. Kezdők is nyugodtan belevághatnak, hiszen Fuerteventura bármelyik pontján találunk olyan iskolákat (és oktatókat), akik már a legelső lépéstől megtanítanak e csodálatos vízi sportokra, de emellett felszerelés bérlésre is lehetőség van. Minden év augusztusában Jandía partjainál rendezik meg a Windsurf és Kiteboard Világkupát, mely a sportág legjobbjait hozza el Fuerteventurára. Emellett a tengeri kajak, a kajak-halászat, a sup- (álló evezés), a vitorlázás, vagy a snorkerezés is szerepelnek azon aktív sport-palettán, melyből válogathatunk. Ez utóbbi lehetőség csodálatos víz alatti felfedezésre viszi az embert Fuerteventura messze földön híres tengeri élővilágába, ahol tintahalakat, murénákat, tengeri uborkákat, tengeri csillagokat és más színes halakat lehet megfigyelni természetes élőhelyükön.
Fuerteventura kirándulások
Aki a sziget belsejére kíváncsi elsősorban, az is számos kiránduló lehetőség közül választhat, mely túrák különös történetet mesélnek a sziget vulkáni kialakulásáról. Az első pillanatra terméketlennek tűnő vidék, a hatalmas, vörös, kopár domboldalak, a sivatagi környezetre emlékeztető homokdűnék ritka, endemikus fajoknak nyújtanak otthont, miközben a táj festői látképe, a vulkáni kúpok, megkövesedett lávafolyamok sem hagyják hidegen a szemlélődőt. A sziget barlangjai is izgalmas túrákat kínálnak, ilyen például a 648 méter hosszú Cueva del Llano barlang, mely egy jókora vulkanikus üreg Villaverde közelében. A szigetet nem csak autóval, motorral, de akár teveháton (értelemszerűen rövidebb kirándulások esetén), vagy mountain bike bringával is fel lehet fedezni. Ami pedig az éjszakai programokat illeti, ha éjjel felnézünk az égre, azonnal megértjük, hogy Fuerteventura miért kiemelkedő helyszíne a Csillagos-égbolt parkoknak.
Fuerteventura ősidők óta lakott (ez volt a szigetcsoport első tagja, melyet az ember meghódított), melyet jól bizonyítanak két ősi település, Poblado de La Atalayita (Antigua) és Barranco de Tinojay (La Oliva) régészeti leletei is. Utóbbiban hajókat ábrázoló metszeteket tártak fel a régészek, mely azt bizonyítja, hogy már az ókorban is megfordultak itt föníciaiak, görögök, karthágóiak és rómaiak. A Tindaya-hegységben olyan ősi metszetek találhatók, melyeket még az őslakosok készítettek szakrális céllal. További történelmi és építészeti értékkel bíró épületek is találhatók a szigeten, így például szélmalmok, templomok, kápolnák és kolostorok. A múltban Fuerteventura jelentős mennyiségű gabonát termelt, így lényegében ezt a szigetet nevezték a Kanári-szigetek éléskamrájának.
Fuerteventura és a gasztronómia
Fuerteventura gasztronómiai szempontból is kedvelt úti cél; a sziget máig megtartotta fő profilját, ami a halászatot illeti. Az egykori halászfalvak mára ugyan kinőtték magukat és éjjel-nappal pezsgő turista resortokká fejlődtek, de éttermeikben még mindig az ízletes tengeri fogások a legkedveltebb étkek. A frissen fogott és tradicionális módon elkészített tenger gyümölcsei, amit minden turistának meg kell kóstolnia, illetve a helyi sajtféleségek, melyekről Fuerteventura híres. Ezek az eredet-megjelöléssel ellátott helyi sajtok kecsketejből készülnek, készítési folyamatukat akár meg is lehet nézni valamelyik kecskefarmon.
Frissítve: 2023. szeptember 15.
