Evia Görögország második legnagyobb szigete, területe 3654 km2, lakosainak száma 190 000 fő, fővárosa Halkida. A sziget valósággal belesimul a szárazföldbe, s 175 km hosszan, szoros közelségben végigkíséri az attikai és a ftiotiszi partokat.
Üdülőhelyek:
Amarinthos: Amarinthos, a sziget egyik legkedveltebb kisvárosa, a tengerpart közvetlen közelében helyezkedik el. Hangulatos tengerparti sétányával, helyi tavernáival és barátságos légkörével az utazók kedvencévé vált. A kristálytiszta víz és a lazító környezet ideális választás pároknak és családoknak egyaránt. A város tökéletes kiindulópont a sziget felfedezéséhez.
Eretria: Eretria történelmi városa a múlt és a jelen izgalmas találkozása. A város híres ókori romjairól, gyönyörű strandjairól és pezsgő hangulatáról. A tengerparti tavernák és a helyi specialitások különleges élményt nyújtanak az utazóknak.
Chalkida: Evia szigetének fővárosa, Chalkida, a világhírű "Euriposz áramlatokról" ismert, ahol a víz naponta többször is megváltoztatja folyásirányát. A város nemcsak természeti csodái, hanem gazdag történelmi öröksége és pezsgő élete miatt is népszerű úti cél.
Milyen programokat érdemes kipróbálni Evián- és környékén?- Eretria és Chalkida felfedezése: Barangoljatok a sziget történelmi városaiban, és élvezzétek a gyönyörű kilátást az Égei-tengerre.
- Hajókirándulás az Égei-tengeren: Ismerjétek meg a környező szigeteket egy kellemes hajókázás során.
- Gasztronómiai kalandozások: Kóstoljátok meg a friss tengeri herkentyűket, a méltán híres görög sajtokat és a helyi borokat.
- Athén városnézés – az ókor bölcsője: Látogass el Athénba, a világ egyik legikonikusabb városába, ahol az Akropolisz, a Parthenón, a Plaka negyed és a Nemzeti Régészeti Múzeum páratlan élményt kínál.
A sziget nagy része hegyvidék, keleti partja kikötésre sem alkalmas. Az erősen tagolt domborzatú szigeten az erdők borította magas hegyvonulatok között termékeny síkságok terülnek el. A nyugati és az északnyugati partok lankások, több kikötésre alkalmas, védett öböl található, míg a keleti meredek és tagolatlan partok a szárazföldről és a tenger felől egyaránt nehezen közelíthetők meg. Az északi rész a sziget legzöldebb tájéka, ahol helyenként olyan buja a növényzet, hogy néha feledteti a látogatóval: Görögországban van.
Halkida az Evriposz-szoros fölött átívelő 40 m-es forgóhídon keresztül érhető el. Az Evriposz-szoros érdekes természeti jelenségről híres: mindmáig ismeretlen fizikai okokból naponta nyolcszor-tízszer is változik a szemmel is látahtó sebes sodrású tengeri áramlat iránya. A jelenség okát az ókor óta kutatják, általánosan elfogadott magyarázata azonban még ma sem létezik. (Népi hagyomány szerint Arisztotelész, miután hiába igyekezett a rejtélyt megfejteni, a vízbe vetette magát és belefulladt.)
Evia Görögország legszebb, legvadregényesebb vidékei közé tartozik. Az előnytelen útviszonyok és a kevéssé feltárt ókori emlékek miatt azonban a legutóbbi időkig elkerülte az idegenforgalom, csak néhány éve számít az athéni víkendezők célpontjai közé.
Evia Görögország második legnagyobb szigete, területe 3654 km2, lakosainak száma 190 000 fő, fővárosa Halkida. A sziget valósággal belesimul a szárazföldbe, s 175 km hosszan, szoros közelségben végigkíséri az attikai és a ftiotiszi partokat.
A sziget nagy része hegyvidék, keleti partja kikötésre sem alkalmas. Az erősen tagolt domborzatú szigeten az erdők borította magas hegyvonulatok között termékeny síkságok terülnek el. A nyugati és az északnyugati partok lankások, több kikötésre alkalmas, védett öböl található, míg a keleti meredek és tagolatlan partok a szárazföldről és a tenger felől egyaránt nehezen közelíthetők meg. Az északi rész a sziget legzöldebb tájéka, ahol helyenként olyan buja a növényzet, hogy néha feledteti a látogatóval: Görögországban van.
Halkida az Evriposz-szoros fölött átívelő 40 m-es forgóhídon keresztül érhető el. Az Evriposz-szoros érdekes természeti jelenségről híres: mindmáig ismeretlen fizikai okokból naponta nyolcszor-tízszer is változik a szemmel is látahtó sebes sodrású tengeri áramlat iránya. A jelenség okát az ókor óta kutatják, általánosan elfogadott magyarázata azonban még ma sem létezik. (Népi hagyomány szerint Arisztotelész, miután hiába igyekezett a rejtélyt megfejteni, a vízbe vetette magát és belefulladt.)
Evia Görögország legszebb, legvadregényesebb vidékei közé tartozik. Az előnytelen útviszonyok és a kevéssé feltárt ókori emlékek miatt azonban a legutóbbi időkig elkerülte az idegenforgalom, csak néhány éve számít az athéni víkendezők célpontjai közé.
Evia történelme az ókori görög dór, eol, ion törzsek ide településével kezdődött, akik megalapították egymással vetélkedő városállamaikat. Két város állam emelkedett ki Chalkisz és Eretreia. Chalkisz gyarmatai között volt a makedóniai Chalkidiki félsziget. Az ókori versengések közepette Athén vette át a sziget irányítását mellyel meg is kezdődött a nagy birodalmak érkezése. Athént követte Makedónia uralma, később pedig a Rómaiak jöttek. A római birodalom széthullásával a Bizánciak következtek akik ingen hosszú a 13. századig tartó fennhatóságot biztosítottak Evia szigetén. Ám a Kelet-Római birodalom összeomlásával egy rövid időszakos, Frank és velencei uralom következet, melynek eredmény azon kevés Frank erődítmény. 1470 ben viszont már a törökök ellenőrizték az egész szigetet. A Evia szigetén a török uralom csak 1833-ban ért véget.
Eretreia Halkida alatt található a sziget déli részénél. I.e. 4. században újjá épült majd i.e. 87-ben végleg elpusztított város romjai megtekinthetőek, kis múzeumával együtt.
Sporádok
Szkiáthosz a Thesszáliai partok közvetlen közelébe fekszik, területe 48 km2. A sziget neve a '70es években robbant be az idegen forgalom területére és azóta sem vesztett népszerűségéből. Több mint 60 aranyhomokos partja és barátságos környezete várja az odautazókat. A szárazföldi nyaralásunk során a legtöbb helyen fakultatív programként megtaláljuk Skiathos szigetét is. A pár órás látogatás alkalmával a Skiathos városát érdemes felfedezni. Több fakultatív programban benne van egy kis fürdőzés is.
