Egyiptom Észak-Afrika legnépesebb országa, északon a Földközi-tenger, keleten a Vörös-tenger határolja
Egyiptom földrajzi területei, általános információk
Legmagasabb pontja: Jabal Kãtrîna 2637 m.
Legjelentősebb folyó: Nílus.
Legnagyobb tó: Nasszer-tó (amely egyben víztároló is).Legnagyobb tája, a Nílus-völgyétől nyugatra elterülő Líbiai-sivatag, az ország területének 2/3-át foglalja el. A kő- és homoksivatag egyhangúságát csak néhány medence, valamint az „Új-völgy” oázisai (Kharga, Siwa, Dakhla) élénkítik.
A kisebbik, keleti országrészt a Sínai-félszigeten is húzódó Arab-sivatag, valamint a Vörös-tenger partjával párhuzamosan futó hegységek alkotják.
A két sivatagi táj között nyújtózik a Nílus-völgy hatalmas folyami oázisa, amely az ország ütőerét jelenti évezredek óta, csaknem a teljes lakosság és gazdaság a folyó menti keskeny sávban összpontosul.
Legértékesebb része a Nílus-völgy 10-15 km széles termékeny folyami oázisa és 200 km széles deltavidéke, amely a Líbiai-sivatag oázisokkal, homokbuckákkal, mélyföldekkel (Kattara-mélyföld -133 m) tarkított mészkőtábla-vidéke és a Vörös-tenger árkára 2000 m magasból leszakadó Arab-sivatag mészkőből és homokból álló sivatagra és hegyvidékre osztja az országot.
A már Ázsia területéhez tartozó Sínai-félsziget kopár hegyvidékét a Szuezi-csatorna választja el az ország többi részétől.
A Vörös-tenger az Indiai-óceánba nyílik, Afrika és Ázsia között helyezkedik el. A Vörös-tenger a görög Erythra Thalassa kifejezés egyenes fordítása. Latin megfelelője a Mare Rubrum. A Vörös-tenger területe körülbelül 450 000 km2, durván 1900 km a hosszúsága, 300 km a szélessége. Legnagyobb mélysége 2500 méter, míg az átlagos mélysége 500 méter.
A Szuezi-csatorna a Földközi-tengert a Vörös-tengerrel köti össze. Hossza 163 km, a legkeskenyebb részén 300 m széles. Amikor Napoleon Bonaparte katonai akciót indított Egyiptomba, ahova mérnököket is vitt, hogy csatornát hozzanak létre a Földközi-tenger és a Vörös-tenger között.
A Sínai-félsziget (arabul: Színá; koptul: Szina; héberül: Szi-naj) a Földközi- és a Vörös-tenger által közrefogott, Ázsiát Afrikával összekötő jellegzetes, háromszög alakú félsziget. A mintegy 61 100 négyzetkilométeres, Egyiptomhoz tartozó félsziget északkelet felől Izraellel, délkeleten az Akabai-öböllel, délnyugaton a Szuezi-öböllel, nyugaton a Szuezi-csatornával határos. A félsziget déli részét magas hegyláncok jellemzik (itt van az ország legmagasabb pontja), északi része sivatagos síkság. Jelentősebb települései el-Arís, et-Tór, Nuveiba, Dahab és a kedvelt üdülőhely, Sharm el-Sheikh.
Az Akabai-öböl (arabul: Halídzs el-Akaba), Izraelben ismert nevén Eilati-öböl (héberül: Mifrác Eilat) a Vörös-tenger 160 kilométer hosszú és legszélesebb pontján 24 kilométer széles öble, amelyet keletről az Arab-félsziget (Szaúd-Arábia), nyugatról a Sínai-félsziget (Egyiptom) határol. Északi végében Izrael és Jordánia is rendelkezik rövid partszakaszokkal. A Vörös-tengertől a 13 kilométer széles Tiráni-szoros választja el. A partján fekvő legjelentősebb települések, kikötővárosok északon Taba (Egyiptom), Eilat (Izrael) és Akaba (Jordánia), délebbre Hakl (Szaúd-Arábia), Dahab és Sharm el-Sheikh (Egyiptom).
