A közhiedelemmel ellentétben a beduinok nem egy homogén népcsoport az egyiptomi Sínai-félszigeten. Az itt élő beduinok az Arab-félszigetről vándoroltak erre a helyre és az ókori egyiptomiak leszármazottainak tartják magukat. A félszigeten jelenleg körülbelül 80 000 beduin él.
Érdekességek a beduinokról
A beduinok életformájához tartozik a hagyományok tisztelete és a törzsi nomád életforma fenntartása.
A sínai beduinok szunnita muzulmánok.
Jellegzetesen tevét, kecskét és szarvasmarhát tartanak. Kisebb részben mezőgazdasági munkát is végeznek, ahol pálma-, olíva-, és őszibarack fa ültetvényüket gondozzák.
A halászat és a vadászat tradicionálisan beduin tevékenység. A legutóbbi időkben egyre nagyobb körben elterjedt modernebb mezőgazdasági tevékenység.
Jelenleg a Sínai-félszigeten 12 törzset ismerünk, lakosságszámuk 500 és 12 000 fő között mozog. Ezek a törzsek többnyire a part menti területekre koncentrálódnak.
Leghíresebb törzsek Észak-Sinain, a-Sawarkas, ar-Rihailat, arab Qatia, az al-Masa'eeds és az al-Balis.
Közép-Sinain a legfontosabb törzsek: at-Trabeens, al-Ababdas, al-Ahaiwats, at-Tiahas, al-Hiwaitats, a Sawalhas-, és az al-Ogban.
Délen, a legfontosabb törzsek al-Jibalias, Mzainas, al-Elegats, al-Qararshas, al-Badaras, at-Towwaras (AT-Toar).
A beduin törzsek alapvető értékei közé tartozik a bátorság, a vendéglátás, a büszkeség, valamint a gyengék és elesettek segítése.
Napjainkban újra divat lett a beduin szokásokat és hagyományokat képviselni és betartani. Ezek közül kiemelkedő a népi gyógyászatban a maratás, a köpölyözés, a varázslatok és a ráolvasások, melyekhez sokszor amuletteket és drágaköveket is használnak.
A beduinok rendelkeznek saját táncokkal, amelyeket általában szabadidejükben és ünnepeik alkalmával gyakorolnak.
A beduinok étkezésben fontos szerepet tölt be az árpa, a búza, a kukorica, a lencse és a pálmák gyümölcsei. A leghíresebb beduin étel a búzalisztből és vajból készült piták és sütemények. Ünnepek alkalmával juhot vágnak és rizs hozzáadásával készül az egyik legfinomabb beduin fogás, a thareed. A másik jellegzetesen beduin étel a crumps, amely főtt rizs kenyérrel.
A beduin férfiak népviselete a hosszú, bő alsónadrág, a pamut vagy flanel hosszú ujjú ing kerek nyakkal, nyitott köntös, ami könnyű gyapjúból vagy pamutból készül.
A viselethez tartozik egy bőr derékszíj amin egy hüvely tartozik ez az úgynevezett shibriyya, amelyben az ünnepek alkalmával kardot tartanak.
Télen a férfiak fekete ruhát viselnek, ez az úgynevezett al-Hiram vagy ad-Dinniya, amely kecskegyapjúból készül.
A beduin nők arcán, kezén és lábán gyakran különféle tetoválásokat láthatunk.
A tetoválások motívumait jellemzően a természeti környezetből merítik.
A beduin nők általában bokáig érő pamutruhát viselnek egy köntössel. Másként öltözik egy férjezett, és másként egy hajadon beduin nő.
A fátyol, azaz a khimar vagy borqo beduin törzsenként változó - egyben viszont azonos: a szemek kivételével teljesen eltakarja az arcot és a homlokot. A kendőn lévő érmék mennyisége az adott család gazdagságát mutatja.
Az 1980-as évek közepén a tengerparti beduin földek igen értékesek lettek a turizmusba befektetők számára, ezért az egyiptomi kormány kisajátította, majd eladta azokat. 1999 nyarán újabb földeket vettek el a beduinoktól Nuweiba térségében. A hadsereg bevonásával buldózerek eltúrták a telepeket, majd kempingeket alakítottak ki a Turisztikai Fejlesztési Ügynökség felügyeletével. A beduinok ellenkezését a Turisztikai Fejlesztési Ügynökség azzal utasította el, hogy 1982 előtt a beduinok nem éltek a tengerparton, pedig a tény az, hogy a térségben már a 11. század óta élnek beduin törzsek. Az ilyen és ehhez hasonló intézkedések erősen sértik a félig nomád kultúrát. A beduin törzsek kiszolgáltatottá váltak az egyiptomi kormánnyal szemben.
A beduinok többsége alkalmazkodott a kialakult helyzethez, és ma már sokan dolgoznak a turizmusban, mint idegenvezetők, taxisofőrök vagy búvárvezetők.
Galéria
