Bajkál-tó a Föld legmélyebb tava, a Jenyiszej-folyam vízgyűjtő területén Dél-Szibériában található Bajkál-tó nemcsak földtani és biológiai értelemben számít kuriózumnak. A Bajkál-tó egyik geográfiai érdekessége, hogy 455,5 méterrel a tengerszint felett fekszik. A 25-79 kilométer széles tó átlagos mélysége 744 méter, az eddig ismert legmélyebb pontja pedig már valódi óceáni mélységeket idéz a maga 1642 méteres mélységével. A tavat hegyek veszik körül, a vízben pedig több sziget található, melyek közül a legnagyobb az Olhon, ami 72 km hosszú. Az Olhon szigeten található a mítikus sámán szikla, mely előtt a legenda szerint Dzsingisz kán is meghajolt. A Bajkál szívének is nevezik a szigetet, ahol máig sámánok élnek. A tavat több mint 300 folyó táplálja, köztük a jelentősebbek: Szelenga, Uda, Barguzin, Felső-Angara és a Turka. A tó egyetlen lefolyása az Angara. A tó vizének jellegzetessége, hogy nagyjából 40 méter mélységig átlátszó. A vize rendkívül tiszta és jó minőségű, magas az oxigéntartalma, alacsony az ásványianyag-tartalma. A szovjet időkben papírgyárat építettek a tó partjára, melyet napjainkban zártak be, így már nem szennyezi a tó vizét. Irkutszk Kelet-Szibériában található, az innen mintegy 60 kilométerre lévő Bajkál-tóból eredő Angara folyó mellett, melybe a városnál torkollik a neki nevet adó Irkut folyó. A városon áthalad a Transzszibériai vasútvonal, melynek 5185-ös kilométere található itt.
Weboldalainkon cookie-kat (sütiket) használunk, hogy személyre szóló szolgáltatást nyújthassunk látogatóink részére. Részletek.
