A Zöld-foki Köztársaság egy demokratikus szigetállam, az afrikai kontinens közelében, a Zöld-foktól néhány kilométerre az Atlanti-óceánban. Az egykor lakatlan szigeteket 1460-ban fedezték fel, még Kolombusz Kristóf is járt a szigeten. Később a rabszolga-kereskedelem egyik állomása volt. Az egykori portugál gyarmat 1975-ben nyerte el függetlenségét. A szigetcsoport 10 nagyobb szigete közül 9 lakott, az öt kisebb szigete lakatlan. Szinte ismeretlen úti cél a pihenni vágyóknak.
Az egzotikus utazások iránt nyitott, illetve a télből nyárba menekülés lehetséges irányait kereső magyar turisták körében a Zöld-foki-szigetek talányos desztináció, jószerével semmit nem tudnak róla. Mint annyi mindenben, ebben is le vagyunk maradva a nyugat-európaiaktól. A franciák, az olaszok, a britek, a hollandok, a németek, és persze a portugálok körében manapság már közismert úticélról van szó.
a Zöld-foki szigetekre nem bulizni, vásárolgatni, divatbemutatózni mennek az emberek, hanem nyugodtan pihenni, sportolgatni, napozni, érdekes természetet látni. Ami a tengeri fürdést illeti, a szigeteken mindent eldönt az, hogy piros, sárga vagy zöld zászlót raknak ki. Nem csupán a szelek jelenthetik a fürdés, a tengeri sportolás akadályát, hanem a tenger állapota, hullámzása. Szélcsendben is kitehetik a piros zászlót, amikor tilos a fürdőzés. A sárga zászlónál a rutinosabb úszóknak tanácsos csak taktikázni a hullámvonalakon keresztüli manőverezésekkel. A sárga zászlós időszakban tehát lehet a vízbe menni, de strapás lehet. Általában az a jellemző, hogy a strandokon napoznak, sétálgatnak az emberek, de nagyon kevesen vállalkoznak pár percnél hosszabban időzni a hullámos tengerben. A kérdőjelek arra valók, hogy az úti kritikus írjon róluk, de hangsúlyoznunk kell, hogy a Zöld-foki-szigetek-i látogatás bőségesen ad alternatívát arra, hogy ne a tengeri fürdőzés körülményeitől vagy a széljárásoktól függjön az utazás sikere. Jelentős kárpótlást jelenthet például az, hogy kilométereken keresztül lehet sétálni a tengerparton, zavartalanul, néptelen szakaszokon át. Nagyon megnyugtató, kellemes időtöltés. Nagyon szépek a strandok!
Sal egy nagy, lapos sziget, szikár, száraz, homokos területekkel, kevés vegetációval és nagyon szeles (egyike a széljárta, úgynevezett barlavento szigeteknek). Novembertől júniusig erős, észak-keleti passzátszelek fújnak. Az ország szigetei közül Sal a legturistásabb, és ennek előnyei és hátrányai is vannak. Előny a szolgáltatások nagyobb választéka, a hátrány pedig az, hogy nem annyira romantikus, idilli, elszigetelt, egyedi. Az utazásra való felkészülésben nem kellően körül tekintő (az úti kritikát nem ismerő) magyarok egy része némileg csalódottan észrevételezi, hogy a táj kopár, siváran sivatagos, már-már "holdbélies". Pálmafákra nem érdemes számítani, mert nincsenek.
Zöld foki szigetek üdülőhelye Santa Maria
Sal szigetének fővárosa Espargos, de az üdülőhelye viszont Santa Maria és ott található egy piac, ahol szuveníreket árulnak. Legyünk elsőre tisztában azzal, hogy jószerével minden portéka Szenegálból való, és az árusok nagy része is onnan jön át. A szigeten minden kicsit is turistás helyen ott vannak a szenegáliak a fafaragványaikkal (ébenfa, törzsi maszkok stb.).