Mindenki hívő lesz egy kicsit, aki karácsony környékén jár Jeruzsálemben és Betlehemben. Ennek még az sem szabja gátját, ha korán kell indulni, és viszonylag gyors tempót kell tartani, hogy egy nap alatt végigjárjuk a főbb nevezetességeket.
Mi tavaly jártuk be a Szentföldnek e két hires városát az egyiptomi Tabából induló fakultatív kirándulás keretében, és egyszerűen fantasztikus élmény volt az összes perc, amit az utazással töltöttünk.
Kezdjük ott, hogy éjfél körül indultunk, hogy odaérjünk reggel viszonylag korán Jeruzsálem határába, hogy elkerüljük a tömeget. A sok idő tulajdonképpen ahhoz kell, hogy átjussunk az izraeli-egyiptomi határon, mivel a határőrök egyáltalán nem kedvesek, egymást különösen nem kedvelik, így a határátkelés olykor 1-1,5 órát is igénybe vesz. Ilyenkor türelmesnek kell lenni, és az ősztől tavaszig terjedő időszakban jól be kell öltözni, mert a határon elég nagy szél fúj, és ha csak lenge ruhában vagyunk, könnyen szétfagyhatunk várakozás közben. Ám ha ezen a nem kellemes kalandon túlestünk, felszállunk a buszra, és irány a Holt-tenger mentén Jeruzsálem!
Útközben már hajnalodni fog, ami csodás fényeket eredményez a Holt-tenger felett, és egészen közel Jeruzsálemhez megpillanthatjuk a világ legrégibb városának tartott Jerikót, és egyben azt a barlangot is, ahol Krisztus megkísértetett. Már itt kezd az a határozott érzésünk lenni, hogy ez a hely nem mindennapi. Aztán egy kis idő múlva, egy pihenőt követően, megérkezünk Jeruzsálemhez: egy alagútból kiérve a képes könyvekben megszokott lenyűgöző látvány tárul elénk a csodás arany kupolával és körülötte az utóbbi kétezer év legfontosabb történésének helyszíneivel.
Praktikus információ, hogy a busszal ekkor egy olyan részen állunk meg, ahonnan lehet szép körpanorámát fotózni, így nem kell nyakunkat törni, hogy az ablakon keresztül félig homályos képeket csináljunk, amibe jobbról az egyik utastársunk, balról pedig a busz függőnye lóg be. Itt vehetünk magyar nyelvű könyvet Jeruzsálemről, és magát a teljes városképet is egy nagy képeslapon, mindössze 1-2 dollárért. Ez nagyon megéri, ilyen jól be kell vallanunk, hogy nem tudunk fotózni.
Ezután megérkezünk a Szemét-kapuhoz, amely a Jeruzsálem óvárosát körülölelő kapuk egyike. Ezen belépve egy rövid sétával elérjük a Siratófalat, ami a Templom egyetlen megmaradt fala, és emiatt a zsidó vallás legszentebb helyének számít. Itt a férfiak és a nők elkülönítve imádkoznak: ez mi is megtehetjük. A férfiak kapnak papírból készült fejfedőt, a nőknek érdemes sálat kötniük. Ne aggódjunk, ha zsidó hitünk van: bármely vallást követőknek, vagy még ateistáknak is óriási erőt adhat, ha itt megköszönjük a Teremtőnek vagy csak egyszerűen az életnek, hogy megadott nekünk mindent, amink van. A falba esetleg összegöngyölt papírcetlire imát is helyezhetünk, szintén a hívők szokása szerint. Arra azért vigyázzunk, hogy ne lökjük ki más papírfecnijét eközben. Érdekesség, hogy az ima befejeztével az igazán hívők a faltól hátrálva távolodnak el: nem fordítanak hátat legszentebb helyüknek.
A Via Dolorosa ötödik stációja a következő állomás a kirándulás során, amit természetesen gyalog közelít meg a csoport. A Via Dolorosa jelöli azt az utat, ahol Jézus végigvitte a keresztjét. A 14 stációból álló úthoz tartozó fényképes leírást szintén meg lehet venni magyar nyelven helyben, és érdemes is ezzel végigjárnunk az utat, hogy ne csak a szuveníreket lássuk meg az út mentén, hanem átérezzük a szenvedéstörténetet.
Az utolsó 3 stáció már a kereszténység legszentebb helyén, a Szentsír-bazilikában található. Elemi erővel hatott ránk az a felismerés, hogy az épület alatti részen terül el a Golgota, itt feszítették Jézust két társával együtt keresztre, és itt láthatjuk azt a kőtömböt is, amire a hit szerint kifolyt Krisztus vére. És itt van a bazilikában az a hely, amit Krisztus sírjának mondanak, és bizony itt történt meg a feltámadás is. Akármennyire is szkeptikusak lehetünk is ezekkel az eseményekkel kapcsolatban, ez az a pont, ahol mindenkinek a lelke mélyéig hatol a történet.
Praktikus tudni, hogy a feltámadás kápolnájánál, ami a bazilikán belül található, szinte mindig 1 órás sor áll, viszont a korai érkezéssel ez elkerülhető: amikor mi voltunk, csak egy orosz pár volt bent előttünk. A fakultatív program része, hogy ezután van 1 órás szabadidő, amit vagy kultúrális és vallási érdeklődésünk elmélyítésével vagy vásárolgatással tölthetünk. Egy biztos: arra mindenképp figyeljünk oda, hogy pontosak legyünk, mert a rengeteg zeg-zugos utca garantálja, hogy nem fogjuk könnyen megtalálni a későket. Szóval legyünk tekintettel a többiekre.
A program következő pontja a Sion-kapu megtekintése, illetve az utolsó vacsora helyszínének bejárása. Számos egyéb látnivalót is útba ejthetünk, mielőtt átbuszozunk Betlehembe a varázslatos Születés Templomának megtekintésére, ahol egy csillag jelöli Jézus születésének feltételezett pontját. Itt, Betlehemben kerül sor egy kései ebédre is, mielőtt elindulunk vissza Egyiptom földjére.
Azonban sajnos a minket rendkívül érdeklő, lenyűgöző Sziklamecset kimarad minden ilyen fakultatív programból. Ezért is határoztuk el, hogy egyszer visszatérünk, és legalább 2-3 napot szánunk saját időbeosztásunk szerint Jeruzsálem óvárosának felfedezésére.
