Kairói utazás - Kairóba szinte mindenki a piramisok miatt megy. Ahogy a Gízai-fennsíkon a szemünk elé tárul a három piramis és tőlük nem messze a Szfinx, az tényleg nem mindennapi látvány. Én ezt már csak a jónéhány évvel ezelőtti emlékeimből tudhatom, ugyanis most nem sikerült odaérnünk sötétedés előtt a piramisokhoz - és kiderült, hogy bizony itt is van nyitvatartási idő. Nem csak a piramisok belsejét, hanem az egész fennsíkot lezárják estére. Sebaj, a piramisok messziről is gyönyörűek.

Az egész ugye onnan indult, hogy a délelőttöt és az ebédet a Kopt Kairóban töltöttük, onnan bemetróztunk a városba, és aztán kocsiba pattantunk mintegy fél 3-3 felé. Azt gondoltuk, simán kiérünk Gízába, hiszen csak 30 km-re van a belvárostól. Nos, ez nem így lett. Óriási volt a dugó, és szinte lépésben lehetett haladni. Másfél óra alatt jutottunk ki a piramisokhoz, de akkor már erősen sötétedett, és az is kiderült, hogy nem lehet besétálni a piramisok tövéhez, hiszen az is be van zárva. Próbáltunk egyezkedni az őrrel, hogy lássa be: mennyit utaztunk és mennyire meg akarjuk nézni a piramisokat, de hajthatatlan volt. Ezúttal tehát mindössze néhány száz méterre jutottunk a piramisokhoz, de 7-8 évvel ezelőtt már jártam ott normálisan, nappal. Igaz, csak rövid időre.

Akkor annyi történt egy Hurghadából induló fakultatív Kairó-program keretében, hogy elindultunk éjjel buszon Kairó irányába. Én alig tudtam aludni, annyira örültem, hogy éppen Egyiptom fővárosa felé tartunk. Délelőtt megnéztük az Egyiptomi Múzeumot, délben ebédeltünk, és utána mentünk egyből a piramisokhoz. Először a Szfinxet néztük meg, majd odavitt minket a busz a piramisokt lábához - igen, busz vitt át, mert azért elég nagy a fennsík. Sajnos alig volt fél óránk nézelődni, mert a busz már ment is tovább. De legalább láttuk a Szfinxet és a piramisokat is. Vissza szerettem volna jönni, hogy most kicsit több időt töltsek itt és be is mehessek a piramisokba, de ez most nem sikerült. Na, talán majd legközelebb.

De mit is kell tudni a Gízai-fennsíkról? Elsősorban azt, hogy a 3 legismertebb piramis áll rajta és a titokzatos Szfinx. A közkeletű tévedéssel ellentétben nem ezek a piramisok a legrégebbiek Egyiptomban. A legrégibb piramis látványáért egy kicsit arrébb kell autóznunk vagy buszoznunk a Kairótól nem messze fekvő Szakkarába, ahol Dzsószer fáraó lépcsős piramisa látható. Az volt az első. A gízai piramisok mégis híresebbek, mert itt van a legmagasabb piramis, a turista 3in1 kapja a látnivalót, és ugye itt van a Szfinx is.

Három nagy piramis áll a fennsíkon egymás mellett: Kheopsz (Khufu), Khefrén (Kharfé) és Mükenirosz (Menkauré) piramisa. Vannak még más, kisebb piramisok is a fennsíkon, de ez a három a legjelentősebb. A legmagasabb a Kheopsz-piramis, ami egykor még magasabb volt, amikor színarany borította a tetejét. Ma ez a sírrablóknak és egyéb kalandos életű, magasságtól nem rettegő haramiáknak köszönhetően már nincs a piramison és a kő is erodálódott némileg, így a magassága az eredeti 146 m helyett 137 m. A piramisok Kr. e. 2 600 és Kr. e. 2 500 között épültek, és a fáraók temetkezési helyéül szolgáltak. Hogy ezen kívül milyen célra használták még őket, ma is kérdés, ami nagyon foglalkoztatja a régészeket, történészeket és a misztika iránt érdeklődőket. Ahogy az is, hogy miként voltak képesek az ókori egyiptomiak az akkori technikával ilyen óriási építményeket létrehozni az óriási, 2-15 tonna súlyú kövekből. Kheopsz piramisának felépítéséhez például 2,3 millió ilyen borzasztó nehéz követ használtak fel. Oké, hogy voltak rabszolgák, de nincs annyi rabszolga, ami képes lenne mondjuk 100 méter fölé felvinni egy többtonnás követ. Ezen túl szenzációnak számított még a pontos tervezés és kivitelezés is.

Az 1990-es években pedig egy újabb megdöbbentő tényre derült fény: a belga tudós, Robert Bauval a piramisok felett repülve kapta az ihletet az elméletéhez, amelyet később igazolt is: a Gízai-fennsík piramisai pontosan úgy helyezkednek el, mint az Orion-csillagkép középső három csillaga, az Orion-öv. Mi több, a Nílushoz viszonyítva épp úgy helyezték el őket, mint ahogy az Orion a Tejúthoz képest látható az éjjeli égbolton. Mindez még az ókori egyiptomiak hitrendszerébe is illik, ugyanis az Orion-csillagkép szent volt számukra: úgy vélték, hogy ez Ozirisz istenség otthona. Bauval felfedezése sokakban először kételyt ébresztett, hogy  vajon mennyire tudományos, de ma a szakma azt mondja, hogy igaza lehet a tudósnak. Csak itt már végképp az a kérdés, hogy erre hogy voltak képesek az ókori egyiptomiak, amikor mondjuk még Google Earth sem létezett, hogy csekkolják a tájolást és a távolságokat Tényleg rengeteg titkot rejtenek tehát a mai napig a piramisok, amelyek a világ 7 csodái közül az egyetlenek, amelyek ma is láthatók.

Praktikus információ, hogy a piramisok belsejébe be lehet menni ma is, de bent nem sok mindent fogunk látni, ugyanis szinte teljesen üres a kamra és a járatok is üresek. Sőt, még másznunk is kell az alacsony belmagasság miatt. Mindenesetre állítólag fantasztikus energiák érezhetők bent, így ne hagyjuk ki ezt a lehetőséget a kényelmetlenségekre hivatkozva. Ha harmadszor megyek, már én is mindenképpen be szeretnék menni. Ez egyébként belépőjegyes történet, de a pontos árakat nem tudom. Egyiptomot ismerve, biztos, hogy nem fogjuk otthagyni a fél fizetésünket még akkor sem, ha az egész család bemegy. És ki tudja, lehet, hogy csak akkor egyszer járunk ott életünkben - mindenképpen érdemes tehát megnézni belülről is a piramisokat. Ha fakultatív kirándulással megyünk, akkor érdeklődjünk az idegenvezetőnél, hogy a piramis belsejébe szóló belépő benne van-e az árban. Jelen tudásunk szerint általában nincs benne, így erre külön kell pénzt vinnünk magunkkal.

A Szfinx szintén nagyon misztikus. Mit őriz a piramisok lábánál? Teljes nyugalomban lévő tekintete vajon mit sugall? Tényleg orákulummá válik az az ember, ha az árnyékában alszik? Ezer és egy kérdés, amire inkább találgatások születnek, mintsem igazi válaszok. A turisták mindenesetre leginkább azért rajonganak a Szfinxért, mert nem lehet közvetlenül odaállni a lábához és van egy kicsit távolabb eső kilátó, ahonnan kiválóan lehet fotózni, ahogy éppen megcsókoljuk a Szfinxet - aki körülbelül akkorának látszik, mint mi. Nagyon menő ám, akár ki is próbálhatjuk. Az Egyiptomi Múzeum kertjében is áll a Szfinxnek egy kisebb kő másolata: azon végképp menő rodeózni és úgy fényképezkedni. Már ha mellőzni tudjuk a méltóságunkat néhány fénykép erejéig. A mi tanácsunk, hogy ezt inkább ne tegyük, bármilyen csábító is - inkább csak élvezzük a látványt.

A Szfinxet is Kr. e. 2 500 körül építették. A 73m hosszú és 20m magas Szfinx arca Khefrén fáraó arcának a mása. Ma az orra már nem látható, ugyanis az 1880-as években a franciák a Szfinx orrán gyakorlatoztak az ágyúikkal. Oui, a kifinomult franciák! De túllépve ezen: a Szfinx funkciójáról úgy tartották, hogy a piramisokat őrizte és őrzi ma is a gonosz szellemek ellen. Érdekes tény, hogy ez a Szfinx a szfinxábrázolás a második legrégebbi példánya, amit ismernek a régészek, így feltételezhetjük, hogy ez lett minden későbbi szfinxábrázolásnak az alapja. A Szfinxhez egy templom is tartozik, egy kicsit távolabb a szobortól: innen lehet felmenni arra a kilátóra, ahonnan fényképezhetjük a Szfinxet. Általában óriási a tolongás lent, mindenki csak át akar rajta érni, pedig maga a templom is szép.

A piramisok és a Szfinx környékén egyébként rengeteg az árus és a teve. Jó tanácsunk, hogy ne is nézzünk rá az árukra, mert nem fogjuk tudni magunkról levakarni az árust. A tevegelést se itt próbáljuk ki, ugyanis elképesztően sokba kerül. Sőt, ne is fotózkodjunk a tevével, mert még ezért is pénzt kérnek. Igen, ez arra is vonatkozik, hogy véletlenül se legyen a háttérben egy teve se, mert oda fog jönni a tevehajcsár, hogy ő bizony látta, hogy valójában őt és a tevéjét fotóztuk, és adjunk neki pénzt. Tehát se teve, se szuvenír. Nyugodjunk meg: kőből vagy gipszből készült piramisokat és szfinxet bárhol vehetünk Egyiptomban, és a tevegelést is kipróbálhatjuk jutányosabb áron a népszerű nyaralóhelyek bármelyikén. Inkább ha időnk engedi, nézzük meg a piramisok lábánál fekvő Napbárkát, ami szintén ezer titkot rejt és izgalmas látnivaló.

Személyesen is megnézné a piramisokat vagy a Szfinxet? Foglalja le utazását nálunk! Csak annyi a dolga, hogy átböngészi akciós kairói utazás ajánlatainkat, és választ.

Related posts:

1. Egyiptom * Kairói utazás 4. Kairói utazás - Kairói tartózkodásunk utolsó előtti napján a Kopt...
2. Egyiptom * Kairói utazás 3. Kairói utazás - Az Iszlám Kairó városrész felfedezésére 1 napot szántunk,...
3. Egyiptom maraton - National Geographic Egyiptom maraton a National Geographic Chanel műsorán - ez az...
4. Egyiptom utazás Egyiptom utazás Mint ahogyan november végén hírt adtunk a december...
5. Egyiptomi utazás - Bevezetés az ókori Egyiptom művészetébe Egyiptomi utazás az álmunk, mert imádjuk az ókori Egyiptom kultúráját? Odavagyunk...

Related posts brought to you by Yet Another Related Posts Plugin.