Egyiptom vallásai

Közel minden ötödik ember muszlim!
A kereszténység után, 1 milliárd 570 millió követőjével a világ második legnagyobb vallása. 

1. Hitvallás (saháda)
2. Ima (szalát)
3. Adakozás (zakát)
4. Böjt (szaum)
5. Mekkai zarándoklat (haddzs).

Az iszlám három fő ágra osztható: a szunnitákra, 84--85 %, Síitákra13-14 %,  Háridzsita 1-3%

A központi mindenható lény (Isten, arabul الله = Allah) aki a földi emberek közül Mohamed prófétát, a próféták pecsétjét, azaz hitük szerint az utolsó prófétát, választotta ki utolsó szószólójául. Az iszlám szent könyve a Korán, amit Isten Mohameden keresztül kinyilatkoztatott szavainak tekintenek, épp ezért tilos megváltoztatni, és még fordításait is magyarázatnak minősítik.

Az iszlám vallás elismeri a korábbi prófétákat (Jézust is annak, méghozzá az egyetlen bűntelen prófétának tekintik), küldötteket, de a korábbi vallásokat az eredeti kinyilatkoztatástól eltérőeknek tekinti. A zsidókat, a keresztényeket a könyv népei-nek tartják. Õk az iszlám állam védelmét élvezik.

Az iszlám vallás hisz a feltámadásban, és az utolsó ítéletben, a Pokolban és a Paradicsomban. A jók örök boldogságban fognak élni a Paradicsomban, míg a gonoszok örökké égnek a pokolban. Az iszlám vallás a zsidó és a keresztény teológiához hasonló törvénykezést vall.

Első tévhit
Sok magyar azt mondja a muszlimokra, hogy mohamedánok. Ez így nem igaz, hiszen a muszlim ember nem Mohamedhez, hanem Allahhoz imádkozik. A nyugati kultúrkörben régóta jelen lévő mohamedán megjelölést a muszlimok elutasítják, mivel azt sugallja, hogy a vallás központi szereplője Mohamed próféta lenne, nem pedig maga Isten. Tehát ne használjuk a mohamedán kifejezést, mert ekkor csak a butaságunkat villogtatjuk. Használhatjuk a muszlim szó helyett viszont magyarosan a muzulmán kifejezést, az nem sértő.

Második tévhit
Sokan mondják a muszlimokra, hogy arabok. Csak úgy általánosságban. Ez megint nem helyes, hiszen az arab egy nyelvet és egy népet jelöl, míg a muszlim szó vallást. arabul beszélnek a palesztinok Izraelben, de azt is illik tudni, hogy az izraeli keresztények is arabul beszélnek, az az anyanyelvük. Egyiptomban is arabul beszélnek a muszlimok és a kopt keresztények is.

Harmadik tévhit
Iszlamizmus egyenlő Iszlám. Az iszlamizmus nem azonos az iszlámmal. Amíg az iszlám vallás és civilizáció, addig az iszlamizmus politikai kategória, amelynek meghatározása korszakonként változhat.

A kopt mint keresztény egyiptomi azonban nem egyeztethető össze a kopt mint időszak értelmezéssel, amelyen általában a Kr.u. 3-7. századot szokás érteni, hiszen nem minden egyiptomi volt keresztény, az 5. század közepéig nem volt többségben a kereszténység Egyiptomban, és a pogányság hatása nem szűnt meg egyik pillanatról a másikra. A fogalom tisztázása céljából a következő vázlat lehet irányadó:
 

1. kopt időszak a Kr.u. 3. századtól a Kr.u. 7. század közepéig tartott Egyiptomban. Ebben az értelemben a kopt szónak csak etnikai jelentése van - az őshonos egyiptomiakra vonatkozik, akik eleinte persze pogányok, majd pogányok és keresztények, végül többségében keresztények. Ezen időszak irodalma és művészete, akár pogány akár keresztény, a kopt művészet, amelybe még az egyiptomi keresztények arab hódítás utáni művészete is beletartozik.
2. kopt közösség a 7. század közepétől napjainkig tart, és a kopt jelző itt etnikai és keresztény jelentést hordoz. Alapvetően az ortodox koptokra értendő, de tágabb értelemben a katolikus vagy protestáns hitre tért koptokra is használatos. A kopt nyelv csupán a 10. századig volt a kopt közösség nyelve és élő nyelv, ezután az arab lépett a helyébe, bár liturgikus nyelvként tovább élt, ma már csak elvétve találunk kopt nyelvű misét Egyiptomban, szerepét itt is az arab vette át.

A kopt kereszténység egyik legfontosabb vetülete a szerzetesség, amelyben Egyiptom ismét úttörő szerepet játszott. Szent Antal (Kr. u. 3. sz.) a keresztény szerzetesség alapító atyja és a kopt remeteség és aszkéta életmód megalkotója, a sivatagba kivonuló, egyedül, esetleg további remeték szomszédságában élő anakhóréta prototípusa. Ezt az életeszményt átvéve és továbbfejlesztve alakítja ki Pakhóm (Pachomius, 3-4.sz.) az egy kolostorban élő és dolgozó szerzetes közösséget (koinobion) a maga szigorú regulájával, amely aztán az európai szerzetességre is nagy hatást gyakorolt. Pakhóm és Senute (a Fehér Kolostor apátja, 4-5.sz.) írásain keresztül válik a kopt nyelv valóban irodalmi nyelvvé, Senute a legjelentősebb és legtermékenyebb kopt szerző, életrajza már magyar fordításban is olvasható.

Nézzük a kézfejét! Minden koptnak egy körbe rajzolt kis kereszt van tetoválva az egyik kézfejére. Nyugodtan hozzuk fel, ha ezt észrevettük ezt bárkin, ugyanis a kopt keresztények kifejezetten büszkék a vallásukra. Kifejezetten örülnek, ha mi magunk is keresztények vagyunk. Rájuk egyébként természetesen nem vonatkozik a ramadán és az egyéb előírások, pl. az alkohol és a sertéshús fogyasztásának tilalma, ami a muzulmánokra nézve kötelező.